Toronyból toronyba

Hercegnő: Úgy unatkozom.
Herceg: És?
Hercegnő: Sose csinálunk semmit.
Herceg: Miért baj az?
Hercegnő: Nem erre számítottam annak idején, mikor megmentettél a sárkánytól.
Herceg: Mikor volt az már? 20 éve. Mire számítottál?
Hercegnő: Nem tudom. Például, hogy királyné leszek, nem csak hercegné.
Herceg: Tehetek róla, hogy apám olyan egészséges? Különben is a te apád se adta nekem a fele királyságát, ahogy ígérte.
Hercegnő: Nem érdekes. Emlékszel, akkoriban milyen hosszú hajam volt? Majdnem leért a toronyból a földig.
Herceg: Tényleg. Levágattad a hajad?
Hercegnő: Úgy tíz éve.
Herceg: Nem lett rossz.
Hercegnő: Te, azóta ki se tetted a lábad a kastélyból. Jól meghíztál.
Herceg: Hallgass, vagy vissza viszlek a börtönödbe, azt várhatod, hogy most is megmentsen valaki.
Hercegnő: Ne sértődj meg mindenen. És az esküvőnkre emlékszel?
Herceg: Nem.
Hercegnő: Hogyhogy?
Herceg: Nagyon berúgtam.
Hercegnő: Igen, már emlékszem.
Herceg: Arra emlékszel, hol tartom a sört?
Hercegnő: Mintha egy sárkányt látnék közeledni a távolban.
Herceg: Hülyeség, már egy sincsen. Képzelődsz.
Hercegnő: Lehet.
Herceg: Sört! Hé! Mit bámulsz már annyira az ablakban.
Hercegnő: Nem tudom. Semmit.