2006. augusztus 22-ig kilencen voltak. Jó testvérekként igazi, összetartó családot alkottak. Jól megfértek egymás mellett, nem volt köztük rivalizálás. Pedig ott volt Merkúr, aki legközelebb férkőzött a Naphoz, de ezt sose irigyelte tőle Vénusz, aki mindük közül a legragyogóbb volt. Az emberséges kék bolygó, a Föld se irigyelte el a Mars vörös színét, és a gigantikus Jupiter se nézte le a többieket. Vagy ott volt Szaturnusz, aki gyűrűivel méltán csillogott ki a többiek közül, a halvány-szégyenlős Uránusznak mégsem esett nehezére testvére mellett meghúzódni, kéz a kézben a szabad szemmel alig észrevehető, kékes Neptunusszal. És ott volt Plútó, akit a legkisebb testvérnek kijáró szeretettel vettek körül. Így éltek ők, a Naprendszer bolygói.
Aztán eljött ez a bizonyos dátum: 2006. augusztus 22. Prágában összeült sok-sok csillagász, osztottak, szoroztak, számoltak, mértek, definiáltak, közgyűltek és szavaztak, addig-addig, míg megszületett a döntés: a legkisebb testvérnek mennie kell a családból. Nem felel meg azoknak a kritériumoknak, pontoknak és bekezdéseknek, ami alapján bolygó a bolygó. Ő már ezentúl csak törpebolygó lehet.
Szegény kicsi Plútó nagyon elkeseredett. Kiszavazták, leminősítették, lefokozták, mint valami selejtet. Testvérei tanácstalanul és részvéttel tekintettek rá, de mit se tudtak tenni. Mondták ugyan neki, hogy ezentúl nemcsak nyolc testvére lesz, hanem annyi, hogy meg se tudja majd őket számolni – de ez nem vigasztalta a kis kiebrudaltat. Hiába volt tele most vele az összes média, tudta, minden csoda három napig tart. Tudta, egy nap a neve mögül majd lehagyják a „bolygót” is, és azontúl majd csak így említik őt: Plútó, a törpe.
Népszerű
- Minden, mi megmaradt nekem
- VIII. Henrik
- Búcsú apámtól
- Újrahasznosított Halotti beszéd
- Gottfried Keller:Wir wähnten lange recht zu leben
- Csokor virággal
- Ady Endre: Párisban járt az Ősz / Der Herbst war in Paris.
- Világunknak szüksége van már egy hősre!
- Megint magam vagyok
- Holdvilágról
- Είναι κάτι λαϊκά / Akadnak néha oly’ népi dalok… (mai blues, görögül)
- Kor kór
- Abban a pillanatban
- Hópihe szonett
- Emlékeim
- Különös karácsony
- Ahogy a tüzes vas éget
- Eljött a hajnal
- Évbúcsúztató
- Havazik
- Ady Endre: Elválunk / Wir trennen uns
- Csikágó!
- Projekt
- Mindig, mindhalálig, mindörökké
- Át a folyón
- Avar
- Lépcsőfokok
- Berci maci pórul jár
- Komjáthy Jenő: A Homályból / Aus der Dunkelheit
- Maradnék még izzó lobogásban látva szemében elmúló arcom
2 hozzászólás
Jaj, ez nagyon kedves sztori! Én is figyelemmel követtem a híradásokat, furcsa lesz ezentúl Plútó nélkül sorolni a bolygókat, viszont történelmi pillanatot érhettünk meg, majd mesélhetjük a gyerkőcöknek 🙂
Igen 🙂 Bár nekem azt hiszem, továbbra is bolygó marad 🙂