Ezt a receptet nagyon sok féleképen el lehet készíteni, a helyszíntől, a létszámtól és egyéb pontoktól függően, ám én leírok egy-kettőt, hogy legalább ennyit megosszak veletek.
Hozzávalók 1 főre, bárhol, bármikor:
Ez az egyetlen olyan helyzet, amikor igazából nem kell semmilyen hozzávaló a nyugalom eléréséhez, esetleg ruha, ha diszkrétek akarunk lenni.
Szabaduljunk el a munkahelyünkről, otthonról és keressük fel a legközelebbi parkot vagy látogassunk ki a természethez, legyen akár mező, rét, folyópart stb.
Miután megérkeztünk, nincs más dolgunk, minthogy elterüljünk a tavaszi, friss fűszőnyegen, a nyári virágok közt, az őszi falevelek sokaságában avagy a puha hótakaróban. Ne ijedjünk meg, hogy ha elsőre elrontjuk, és szégyelljük magunkat, csukjuk be a szemünket és engedjük el magunkat, a többit hagyjuk a gravitációra. Ezt a részt rontja el a legtöbb „szakács növendék”, hisz vagy lassan esnek a földre, ami azért probléma, mert mire leérnek, már menniük is kell haza, vagy gyorsan zuhannak, ami azért probléma, mert mire felkelnek, egy kórházi ágyban találják magukat.
Többszöri elkészítés után már megtaláljuk a megfelelő sebességet a leérkezéshez. Ha már a földön fekszünk, nincs más dolgunk: az előttünk terülő égbolt, a természet hangja és varázsa teljesen magával ragad minket és rálelünk a pár perc nyugalomra.
Hozzávalók 2 barátra, bárhol, bármikor:
Férfiak és fiúk számára: az alkohol kedvelőknek 1-2 db üveges sör, de ez elhagyható, nem fontos a tökéletes íz hatáshoz
Nők és lányok számára: az alkohol kedvelőknek 1 üveg zamatos bor, de ez elhagyható, főleg, azoknak, akik különös odafigyeléssel vigyáznak az alakjukra ( bár, ahogy a mondás tartja: in vino veritas)
Ezt a „különlegességet” már egy kicsivel nehezebb elkészíteni, hisz itt már két félnek kell hozzáadni a maga titkos összetevőjét a végleges és tökéletes recept elkészítéséhez. Ám két jó barát/barátnő számára gyerekjáték az egész, hisz miközben egy tökéletes „ételt” készítenek el, még jól is szórakoznak.
Csak üljünk le egy asztalhoz, engedjük el magunkat, töltsünk magunknak a sörünkből/borunkból/vizünkből és hagyjuk, hogy a lelkeink beszélgessenek egymással. Nem feltétlenül az a legjobb, hogyha sokat beszélünk. Olykor elég, hogy egymás mellett vagyunk. A végén úgyis felállunk az asztaltól, egymás szemébe nézünk és azt mondjuk: Köszönöm.
A végeredmény az lesz, hogy kipihenve, felszabadultan érünk haza.
5 hozzászólás
szia!
Ez igen! Tökéletes receptek! Rohanó világunkban épp ilyen remek fogásokra van szükség…:)
üdv
leslie
Köszönöm szépen. (:
Szerencsére van még egy-két receptem, amiket majd megosztok mindenkivel és remélem, hogy még több "fogást" fogok tudni elkészíteni idővel. (:
üdvözlettel: bandrás
Kedves Bandrás!
Az utolsó két sor ér nekem 5 pontot. Addig tegye meg az ember amíg nem késő.
Mindazt amiről írtál.
Üdv: Ági
Köszönöm szépen elismerő szavaidat. (:
üdvözlettel: bandrás
formabontó és igaz is 🙂 a kettő ritkán jár együtt. Szeretsz a sémákból kilépni.
Helyes!