Versek:
Hol van szabadság?
Szabadság
Felszállni, mint a sólyom…
Vess, hogy arathass!
Nem vár az idő
1. HOL VAN SZABADSÁG?
Szabadság ott van, ’hol nyugodtan élünk,
mikor a hajnal ablakon bekukkant,
mikor álmodhatunk s reménykedünk,
nyugalmunk mindig megingathatatlan.
Ha érezhetjük, hazában jólét van,
nem éhesek, boldogok a gyerekek,
ha minden család élhet nyugalomban,
s úton-útfélen éhezők nincsenek.
Minden magyar felett legyen fedél,
ne legyen nálunk annyi hajléktalan,
senki ne dideregjen fagyos télben,
fűtsenek minden házban-kunyhóban.
Mindenki tanuljon egyforma eséllyel,
ne csak dúsgazdag, legyen akár szegény.
2.
Ne csak dúsgazdagnak, a szegénynek
is biztonság érzete legyen egyformán,
minden embernek munkahely adassék,
kevesebb gonddal küzd majd a kormány.
Magyar földön magyar búza teremjen,
magyar földeket magyarok műveljék,
ne árusítsák ki idegeneknek,
a félelmet senkiben fel ne keltsenek.
Ne marja senkinek lelkét gyűlölet,
minden embert szeretet vezéreljen,
akkor álmodhatunk s remélhettük,
mikor a hajnal bekukkant a ablakon,
hol nyugodtan élünk, szabadság ott van,
s nyugalmunk mindig megingathatatlan.
3. SZABADSÁG – hazafiak fogadalma
Nyugalmunk megingathatatlan legyen,
a cselekvéshez, van-e elég erőnk?
annyi biztos, hogy cselekednünk kell!
Mit látunk a hazában körülnézve?
Szabad-e tűrni a hazug világot, a
sértegetést, meg nem értést, félelmet?
Csalók élik világukat, ártanak
a nemzetnek, igazságot ferdítik,
ahol kiskirályok dőzsölnek, minden
érték az ölükbe hull. Milyen lét az,
mellettük éhen halnak a szegények?
Ki áll mellettünk? Ne álmodozzunk,
Rossz úton járunk, tárjuk fel a csalók
elferdített igazságát, gazságát.
4.
Fel kell fedni a csalók gazságát.
Ezután a becsület legyen érték!
Egyenes úton járjunk, hamis szóknak
ne engedjünk, a jogainkat védjük.
Buzdítsunk megbékélésre, igazság
győzelmére! Tegyük félre sérelmet,
jó tettel érjük el, hogy lesz jobb világ.
Igaz szívvel bízunk saját erőnkben,
higgyünk hazánk rég’ várt jövőjében!
Jótettekhez ragaszkodjunk hűséggel,
az akaratunk mindig erős legyen,
jogainkat védjük teljes erőnkkel,
csak úgy érhetjük el a várva-várt
éltető és megváltó szabadságot!
5. FELSZÁLLNI MINT A SÓLYOM…
Elérjük a megváltó szabadságot!
Felszállni szeretnék az egekbe,
fel, az öröklétbe, akár a sólyom,
szárnyaimat szélesen kiterjesztve.
Öröklétbe? Oda miért sietnék?
Várni kell még, sietni nem kellene,
mert lesz bőven elég dolog itt is,
a Földön nélküle élni senkinek
sem lehet! Ezért emberként soha
nem tudtunk eleget pihenni. Igen,
mert fentről hallom a hívó szózatot,
csillagok között a hárfák zenéjét,
sír a hegedű… szemem lehunyom,
fentről angyalok karát hallgatom…
6.
Fentről angyalok karát hallgatom…
mert elfáradtunk, s pihenni kellene…
tudnunk kell, mi lesz ezután… mi lehet,
otthon lazsálni lustán, kényelmesen
tölteni az időt, ágyon henyélve
igaz, jó érzés lehet. Akkor miből
élünk meg? Miből élnek az emberek,
ha csak henyélnek? Abból kell élnünk,
amit megszerzünk kemény munkával,
ami mindennapi létünkhöz fontos
magunk és családunk fenntartására.
Javainkat kemény munkával keressük,
ami kell a családnak, csak így jut
friss kenyér minden család asztalára…
7. VESS, HOGY ARATHASS!
Jusson kenyér minden családnak,
mert valóban az emberi feladat
tengernyi, de időnként elém áll
valami akadály, s én is csak látok
falakat, mert elém áll az akadály.
Elvonult már a zápor, por felszáradt,
így van ez, s én elvetem a magot,
kenyérnek a búzát, mikor meghúzzák
a kis falu harangját, mindjárt kezdem
végezni a munkám, hogy mag kikeljen
s Péter-Pál napján aratni lehessen.
Ha hazában laza a bizalom, nem
mennek jól a dolgok maguktól, ki a
felelős?, rendezni kinek kellene?
8.
Ki felelős, kinek kell rendezni az
elszakadt szálakat?, egymás mellé
rakni mindet, s csomóba kötni újra…
megdől a rendszer, ha nincs bizalom,
ami érték volt eddig, senkinek nem
fontos, semmi se terem ezután
parlagfüvön kívül. Magot nem vetnek,
a mező már olyan, mint egy pusztaság,
üres és silány! Nincs többé aratás,
nincs jó falat konyhában, hiányzik a
kenyér az üres kamrákban. Sírnak a
gyerekek, elölről kezdhetjük az
elvesztegetett munkát, hiába volt
minden erő, az áldás elmaradt!
9. NEM VÁR AZ IDŐ…
Hiába minden, az áldás elmaradt!
El ne feledjétek vének és ifjak,
a múló időt becsüljétek nagyon.
Ha itt az idő nem késő vigyázni,
már elillan tőlünk! Tudni kell, hiszen
időnek az a természete, azért
nem áll meg, mert tovább kell mennie,
s még egy percig se várhat tovább, mert az
idő folyton halad – válasz egyszerű,
rágódni rajta nem kell sokáig.
Kicsi ember előbb még tehetetlen,
mindig alszik, de nemsokára gügyög,
izeg-mozog, majd felül, s ismerkedik
a világgal, mászkál, csörgővel játszik…
10.
A kisgyerek mászkál, csörgővel játszik,
eszik-iszik, majd billegve feláll és
botladozva tanul meg járkálni,
s ha kikerül a ketrecből, ijesztő
mit produkál. Közben rohan az idő,
úgy, hogy nehezen tudják őt követni.
Saját kárán tanulja meg, hogy mik
a teendői. Mikor óvodás lesz,
komoly feladat várja – nem azt teszi,
’mit szeretne – nagyon fontos feladat:
megtanulni érthetően beszélni!
Nehéz ezt kicsi embertől elvárni,
de sürget az idő, ha mi bárhogyan
is szeretnénk, soha nem fog megállni!
11.
Hiába szeretnénk, az idő meg nem áll!
Kézen fogva az iskolába megy
kisgyerek hétévesen a mamával
betűt írni, számolni ott tanul meg.
Ha szorgalmas, karácsonyra a színes
tankönyvből már egyedül is olvassa
az ünnepi verseket, megtanulja
leírni a betűket, és szavakat.
Nem vár az idő, az óra percei
sebesen haladnak. A kis-iskola
után nagy a feladat, kell dönteni:
a diák milyen pályán induljon,
hová iratkozzon? Választani kell:
hogy életében mit akar elérni.
12.
Mit akar az életében elérni:
dolgozzon vagy tanuljon mi legyen?
Megfontolandó, merre kell most lépni!
Idő nem vár, felnőtt az ifjú ember!
Most, válaszút előtt áll, már nagykorú
hosszú útja előtt most lépett ki az
életbe. Munkát vállal, továbbtanul?
Sorsfordulók előtt hogyan boldogul?
S most döntheti el, milyen lesz neki
felnőtt élete? Még most megállnia
sem lehet, az idő sürgeti, hiszen
diplomát szerzett, belépett a NAGY-
BETŰS életbe! De még felnőtt fejjel
sem könnyű kitalálni, hol kap munkát?
13.
Nem könnyű kitalálni, hol kap állást,
miből él ezután? Szülei fáradtak,
ő egyedül él egy ideig. Sorsa
nem könnyű idősnek (se) fiatalnak!
Volt-e értelme a sok tanulásnak?
Van, kinek korábban kell döntenie,
hol lelhet rá olyan helyre, ahol
munka várja, amiből megélhet
családjával? Várja-e jó élet, vagy
munkanélküliség réme kopogtat? (vagy)
Munkája után megbecsülés, babér-
koszorú (várja). Ki lát be a jövőjébe?
Kinek a feladata gondoskodni
a hazában élő minden emberről?
14.
Ki gondoskodik az emberekről?
Ébredjetek okos magyar emberek!
Senki ne szenvedjen kárt, innen el ne
meneküljön. Hazáért elhivatott
államférfit kell megválasztani!
Legyen elhivatott hazafi, (aki) érti
dolgát, nem saját érdekeit védi,
első dolga legyen: rendet rakni,
működtetni a haza gazdaságát,
emberi létért küzdeni. A vezető
ezért dolgozzon! A magyar nemzet
ezután csak úgy lehet elégedett!
Nem vár az idő! Talán eljön már:
újra szabadok leszünk! Dalolhatunk!
15. MESTERSZONETT – Nem vár az idő –
Szabadság ott van, ’hol élünk nyugodtan,
ne csak dúsgazdag, éljen a szegény is;
legyen nyugalmunk megingathatatlan.
Fel kell fedni a csalók gazságait!
Elérjük a megváltó szabadságot!
Hárfák zenéjét hallgatni csendben,
minden családnak jusson kenyér.
Ki a felelős, kinek kell dönteni?
Hiába volt minden, áldás elmaradt!
Kisgyerek mászkál, csörgőjével játszik…
hiába szeretnénk, az idő nem áll meg!
Ifjú választ, életben mit akar elérni.
Ki gondoskodik az emberekről?
Így leszünk szabadok! Dalolhatunk!?
**-*-**
9 hozzászólás
Drága Kata!
Ennek a szonettkoszorúnak bizony vannak tanulságai. Elgondolkodhatnak rajta, akiknek el kell gondolkodniuk… Itt vagy Te nekünk, lángoszlopként (ahogyan Petőfi írta A XIX. század költőiben), aki mutatja az utat, nincs más tenni való, csak követni az útmutatásod.
Tetszett ez is, minden aktualitásával együtt. Köszönöm.
Szeretettel,
Ida
Köszönöm, drága Ida a kedves soraidat. Örülök, hogy mindig elolvasod, amit fölteszek. Hossz verset nem sokan szeretik még kinyitni sem, nem még végigolvasni…
Nekem még van néhány belőle, amit szeretnék föltenni.
Köszönöm kedves érdeklődésed, szeretettel: Kata
Kedves Kata! Sok aktuális és egyben örökzöld témát ölel fel ez a versed is, éppen úgy, mint az előbbiek. Nekem nagyon bejön az a megoldás, ahogy a végén lezárod a "mesterszonettel" ami összefoglalja a témákat. Az egyszerű, tiszta-szívű emberek nyelvén szól, hétköznapi témákról, mindannyiunk által vágyott, óhajtott dolgokról. "Ne csak a dúsgazdag, éljen a szegény is" "Fel kell fedni a csalók gazságait!" Igen, a szegény nép kívánságai vannak megfogalmazva, a szegény nép nyelvén, egyszerűen, tömören, érthetően. "Kisgyerek mászkál, csörgőjével játszik….hiába szeretnénk, az idő nem áll meg!" A vastag-betűs kiemelések sztem nem szükségesek, anélkül is kiabál! Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Laci!
Örülök, hogy nehéz, súlyos és terjedelmes verseimet ilyen szorgalmasan olvasod. Érdekesek az általad kiemelt részek…
A következő mondatnak pedig Kankalinka örülne, mert ezt ő is megjegyezte nekem:
"A vastag-betűs kiemelések sztem nem szükségesek, anélkül is kiabál!"
De azokat én nagyon fontosnak tartottam kiemelni, azok jelzik a vers lényegét!
Köszönet, hogy itt jártál, még van néhány a koszorúimból, ezt "vigaszként" jeleztem.
Szeretetteljes köszönettel a látogatásért: Kata
Kedves Kata! Nekem egyáltalán nem nehéz, nem súlyos és nem tűnik terjedelmesnek sem. Olyan könnyedén olvasom, mint amilyen könnyedén a szomjas ember felhajt egy pohár vizet. Hidd el: könnyű olvasni! És ez az egyik nagy dolog a munkásságodban! A könnyen érthetőség! Szeretettel: én
Mindig csodálom a szonettjeidet drága Katám!
Benne van egy egész életfikozófia!
Manyon nagy szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Kata! Az igazán nagy költők szövegének, képeinek megfejtéséhet nem kell, h rejtvényfejtő legyen az ember. „A város peremén, ahol élek, leomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom…” „A rakodópart alsó kövén ültem, s néztem, hogy úszik el a dinnyehéj…” Bíbor palástban jött Keletről a rímek ősi hajnalán…” „Mondá Lajos a nagy király, eredj szolgám Lacfi Endre…” És: „Hárfák zenéjét hallgatni csendben, minden családnak jusson kenyér.”
Én így gondolom. -én
Ahogy nézem a további válaszaidat, látom, hogy Te is szeretted József Attilát, mivel az első idézet az ő Versei közül a Város peremén címűből idézted. Több költő verseit is ismerem én is, legtöbbjük szintén érthetően fogalmazták a verseiket, nem csak azt nézték, hogy a rímek jók legyenek. Mivel apámnak is csodás költeményei vannak, ő is hasonlóan, könnyen érthető, tartalmas (sok hazafias) verset írt, bár vannak gyerekeknek valók és egyéb tárgyú versei is. Ezért én inkább a korabeli versírókat utánozom, mint a mostani furcsa összevisszaságokat. Megvannak a magyar költők verseinek óriás (súlyos) kötetei, azt nagyon sokszor forgattam. Én is szeretek szép verseket olvasni.
Köszönet azért, hogy ha kedveled a verseimet, légbe szállva küldök neked egy anyai puszit! Kata
Ahogy nézem a további válaszaidat, látom, hogy Te is szeretted József Attilát, mivel az első idézet az ő Versei közül a Város peremén címűből idézted. Több költő verseit is ismerem én is, legtöbbjük szintén érthetően fogalmazták a verseiket, nem csak azt nézték, hogy a rímek jók legyenek. Mivel apámnak is csodás költeményei vannak, ő is hasonlóan, könnyen érthető, tartalmas (sok hazafias) verset írt, bár vannak gyerekeknek valók és egyéb tárgyú versei is. Ezért én inkább a korabeli versírókat utánozom, mint a mostani furcsa összevisszaságokat. Megvannak a magyar költők verseinek óriás (súlyos) kötetei, azt nagyon sokszor forgattam. Én is szeretek szép verseket olvasni.
Köszönet azért, hogy ha kedveled a verseimet, légbe szállva küldök neked egy anyai puszit! Kata