Átnéztek rajta legyintve; a bolond,
mintha minden, s mindenki mögé nézne
– ha szól is néha, olyan furcsákat mond,
akárha nem is e világról beszélne…
Láttam, ahogy az alkonyatban nézte
tükrös szemekkel a lenyugvó napot,
majd rám nézett, nem is tudom, beszélt-e,
oly messze tűnt minden, s hideg csillagok
érces hangján hallottam kérdéseit;
– ha tönkre teszed ember a világot,
ki ringatja az angyalok pólyásait,
s az oltárokra ki szed friss virágot?
Ki fog a mécsekbe világot lehelni?
Ki köt ki majd az álmok partjain?
Kiért lesz reggel, s ki fog énekelni
szerelmesen a tavasz szárnyain?
Azóta én is csak tűnődve járok,
s nem érdekelnek már az emberek,
nézem a lenyugvó napot, és várom,
hogy ebből a rossz álomból felébredek.
Azóta nem válaszolok ha szólnak,
csak nézem némán ahogy pusztul a Föld,
a haldokló tengerek sem válaszolnak,
egyre kevesebb a kék és fogy a zöld…
17 hozzászólás
Kedves András!
Nagyon torokszorító gondolatokat írtál a vége felé!…
Bizony az ember tönkreteszi a szép természetet.
De annyit tehet, hogy nem nézi tétlenül, hanem legalább a saját környezetét védi…Tetszett igazságot takaró írásod!
Lyza
Szia András!
Milyen igaz ez a vers… És ez mennyire szomorú!!!
Szeretettel: Falevél
Kedves András!
Néha nem árt elgondolkodni azon, ki is a bolond és ki a normális? Nem mind bolond aki annak látszik. És akiről azt hisszük, hogy normális, értelmes…, nos az ilyenek teszik tönkre az országot, világot!
Ez a mondandó versedből nagyon jól kivehető.
Gratulálok gondolatindító alkotásodhoz!
Alberth
Kedves András!
Versed azt hiszem, mindenkit elgondolkodtat, mert mély igazságot rejt. De ilyen a világ, ilyen az élet. Egyszer lent, egyszer fent. Mi is reménykedjünk. Talán még a Földet is meg lehet menteni, ha sokan akarják és tesznek is érte valamit.
Versedben a következő rész tetszett legjobban: "nézem a lenyugvó napot, és várom,
hogy ebből a rossz álomból felébredek."
Én is várom, és azt hiszem, nagyon sokan így vagyunk vele.
Üdvözlettel: Kata
Kedves András!
Van egy régi közmondás, amelyik sajnos, nem hogy kiment divatbol, hanem teljessen elveszitette értelmét, mert ma már mint mindent, ezt is forditva kell érteni.
Én még avval nőtem fel, mikor azt mondták: Az okos enged, a bolond szenved. Ma sokszor úgy van, hogy igenis az okos az, aki szenved, de a bolond, az nem enged. Sőt, naprol napra kételkedünk az igazságban, de amióta az igazságot is pénzel meg lehet venni, azóta a gazdagoknak, nem csak sok pénzük van, hanem mindig igazuk is. És ezért kivántam már én is többször, talán jobb lenne bolondnak lenni, hisz akkor könnyebben elviselhetnék sok mindent. Versedben is szépen leírtad ezt a teóriát, és a tudat, valóban csalogató.
üdv Tóni
Köszönöm, kedves Lyza, örülök, hogy tetszett
köszönöm, kedves Falevél!
Köszönöm értő olvasásod, kedves Alberth
köszönöm szavaidat, kedves Kata
Sajnos így igaz, kedves Toni, köszönöm, hogy olvastál
Kedves András!
Az ilyenfajta "bolondokat" a Világ kitolja magából, de akkor "Kiért lesz reggel …?"
Elgondolkodtató versed.
Szeretettel gratulálok
mesako
Nagyon értékes gondolatok, nagyon szép kivitelben…
Gratulálok: C.
Sok igazságot rejtenek soraid.
Üdv.selanne
köszönöm, kedves mesako:)
köszönöm, kedves Colhicum
köszönöm, kedves Selanne
Kedves András!
Járom a műveid sorát /s olvasgatom őket, mik nagyon tetszenek!/ miközben erre a címűre bukkantam. Te engem nem ismesz személyesen, és én sem Téged, de mintha rólam szólna sok tekintetben, az első két versszak mindenféle képpen. Ha megkaptad a belsőlevelemet akkor talán megérted miért!
Sok szépet Neked! Zoli