A fájdalom monológja

Kedves Lyza!
Hogy irta Johann Wolfgang von Goethe?:"
Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen."
A könnyet a fájás hozza a szemünkbe, a hirtelen, kegyetlen érzés. Az még nem alakult át fájdalommá. Ugyanugy mint amikor megsérülünk. Az nagyon fáj, de utánna amikor már gyógyulunk, a fájdalom még megvan, de már tudunk mosolyogni is. Egy szeretett ember elvesztése is ilyen. Az ember évek elteltével, már tud mosolyogni, de a fájdalom még megvan. Ezért is írta George Gordon Noel Byron: "
"A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom."
Már egyszer javitottam, majd fogok, mégegyszer. Köszöböm
üdv Tóni