Sebesen szállt a Fény Szülötte,
Fa és bokor hajolt elé.
Szikrázó hátát Nap sütötte,
S ő repült az éj felé.
„Miért mondják őrültnek e véget?
Miért nem kísér díszes kíséret?
Miért tartják: őrült, ki szeret,
S a szeretettért elhagyja az eget?
Égi szerelem, bennem égsz,
Édes szívem, mondd, miért félsz?
Tán nem szebb egy olyan halál,
Minek nyomában az Élet életet talál?
Mégis gyorsabban ver az ős motor,
Mintha tudná, mi vár rá valahol.
Talán az ész, talán az eszem súgta meg:
Ma a forróból görcsös leszek, merev és hideg.
Tűzszerelmem megfagy érted, hűs Sötétség,
Az ölelésedben halálom lelem,
Bennem mégsem él már semmi kétség:
Mindent megér a szerelem.”
Sebesen szállt a fény szülötte,
Fa és bokor hajolt elé.
Szikrázó hátát Nap sütötte,
S ő repült az éj felé.
7 hozzászólás
tetszet a versed gratulalok hozza udv eszter
Kedves Liz Reed!
Gratulálok remek verset írtál.
Én nagyon jól értettem, éreztem versed.
A keretes szerkezet, nagyon jó és a keret versszak remek.
Kellemes Húsvéti ünnepeket! Üdv:Metal Koala
Csodálatos a versed!
gratulálok
A.
Nagyon szép vers kedves Liz, szerintem nem kell módosítani, bár te tudod. Nekem tetszett a versed.
Üdv: József
Köszönöm mindenkinek 🙂 (Attila: a keretversszakkal nincs is bajom, csak azzal, ami közötte van. sajnos.)
Nekem is így tetszik, ahogy van. Remek vers, Liz, gratulálok: Colhicum
Nagyon tetszett a versed.Köszönöm, hogy olvashattam.Szeretettel:Kriszti