részegítő illatát
szívom magamba;
hűsítő szellő
cirógatóan érint,
bódít s élénkít,
bimbózó rügyek
szédítenek; messze
füttyszó hallik már,
álomba ringat;
káprázik tán két szemem,
őt látom messze;
kezem érte nyúl,
szívdobbanásom kihagy,
vérem jéggé fagy…
elröppen a kép,
a fű takar ölelőn;
messze vagy tőlem.
8 hozzászólás
Kedves Rebbel!
Nagyon szép, és őszinte szerelmes vers, könnyed, mégis megjelenik benne a fájdalom. Át lehet érezni.
Szalai Mihály
Szép szerelmes vágyakozás! Tetszett!
Üdvözöllek: Ica ( o
Rebbel! Egész jó! Csak így tovább!
Szia Balázs! 🙂
Imádom ezt a verset, mert élsz!!! :DDD
Többször elolvastam, méghozzá hangosan is, a választott kategóriához igazítva a hangsúlyt, hangerőt, hanglejtést. Igéző, fiatalít is. 🙂
A látvány alapján akár haiku-gyűjtemény is lehetne, de a harmadik rész közepe csak 6 szótag.
Ne aggódj, ezt csak sokszori olvasás után észleltem, de kíméletlenül észleltem . :)))
Nagyon sokat fejlődtél verstanilag, de érzelmileg is fölfelé tartasz. Balázs-Rebbel apránként felnő, én pedig örülök, hogy ennek részese lehetek. 🙂
További szépeket kívánok a költészetben, no meg az életben is ám!!! :)))
Szeretettel: Kankalin
Kedves Mihály!
Köszönöm, hogy itt jártál, örülök szavaidnak.
Balázs
Ica!
Köszönöm neked is, öröm, hogy elnyerte a tetszésedet! 🙂
Balázs
Köszönöm Panka!
Igyekszem minél ügyesebben farigcsálni verseimet. 😉 Köszi, hogy benéztél!
Szia Kankalin! 🙂
Szerintem nem lepődik meg rajta senki, ha azt mondom, a Te szavaid estek a legjobban. Mindig örülök a te dicséretednek, és komolyan veszem a kritikáidat!
Örülök annak, hogy elnyerte tetszésed, tetszésetek ez a művem, remélem, hogy tudom folytatni amit elkezdtem; köszönöm hogy itt jártál!
Ugyancsak szeretettel,
Balázs
UI: Elég nehéz volt megfogalmazni mit is válaszoljak neked! :))