A kifújt füst metafora.
Most is torkomban ül
igazi íze:
korareggeli keserűdohány
az ágyban.
Közhelyekben talállak meg,
azokban maradtál meg.
Mentegetőzésed törölközője
az asztalon
és ilyen az a fél pár zoknid is,
ami az üvegajtó előtt
fakíttatja magát,
melengető illúzióval…
a távolban már szomorodik az ég.
Mosolyba gyűrődtek utánad
az ágyon a nyomok;
ironikusak és gúnyosak
mint öngyilkosságikísérlet után az ébredés.
1 hozzászólás
ez jobb mint az előző
"öngyilkosságikísérlet" ez meg hát ez milyen már???