Kezdődik a várva-várt mese,
Fülét hegyezi a sok gyerek.
A mese betűi suhannak,
Egy új világot mutatgatnak.
Kinyílik a képzelet, elvisz
Féljen az, aki ebben nem hisz!
Most még nagyon tetszik neked is
De ide figyelj! Most vigyázz mert
ha behunyod a szemed velem
Vagy! Új mesét mondok én neked!
Senkinek sem tűnik fel, hogy a
Szereplő most nem Lolka, Bolka
Senki sem szerette volna azt,
Hogy amit hallgat, azt akarat,
S ne az öröm vigye, azt senki
Sem akarja, hogy ma a mese
Igaz, esetleg szép ne legyen.
De nem tudják azt, hogy én meg te,
Igen elöl én s csak hátul te,
Nem tudják, hogy így a vége, se
az eleje, nem az a mese,
amit vártak. Sem a csodában
Sem a valóságban igazzá
Nem válhat, szép nem lehet. Mindig
csalódást okoz az embernek!
És ezt ők még csak nem is tudják!
4 hozzászólás
Szerintem egy kicsit télleg “kusza szavak kavalkádja” de ettől függetlenül nagyonis igaz amit leírtál : az élet nem mese és em fltétlenül végződik jól!!! szerintem jó lett…
a tartalommal semmi bajom, 1t értek a lentebbi hozzászólással, de a megvalósítás nem teljesen ok (persze ez szubjektív vélemény): elejében úgy, ahogy használtál rímeket, de azután elhagytad…ennyi…és nincs meg igazán a szöveg ritmusa…vagy csak én vagyok még álmos 🙂
minden jót!
Nekem tetszik, csak a közepe táján vesztettem el kicsit a ritmust, de aztán rátaláltam újra. Tartalom nagyon rendben, viszont én az utolsó sort úgy ahogy van, elhagynám. Szerintem anélkül is kerek, és ez a sor valahogy megtöri. De ez csak az én véleményem. Ettől függetlenül tetszik. Grat!
Nekem nagyon "bejött".
Pontosan értem mit akartál mondani…vagy hiszed, vagy sem..így van!
Szeretettel gratulálok!
Üdvi: d.p.
u.i: Lolka és Bolka a kedvenc rajzfilmem volt..