A doktor,
mint napjában sokszor,
az új pácienst kérette,
hogy tehessen valamit érette.
A beteg,
régóta retteg,
mert nem tudja idejét,
mióta fájlalja már a tüdejét.
-Tüdőgyulladása van önnek,
és egyéb szövődmények is jönnek,
ha olyan dőre,
hogy a zenélést nem hagyja abba egy időre.
A beteg nem hitt a fülének.
– Honnan tudja, hogy az emberek azon felének
vagyok a tagja,
aki a tánchoz a talpalávalót adja?
Így szólt a tudományában klasszis:
-Ráadásul én tudom még azt is,
hogy ön fúvós hangszeren játszik,
ez a tüdején és a gégefőjén is látszik.
Egy komoly orvos tudja betéve,
hogyha erőltetésnek van kitéve,
akkor a tüdőben lob van,
és ennél még jobban
gyulladt a gége
vége.
Melyik az a hangszer, amelyiket fújja?
-Szerintem az olyan zenésznek, mint én, csak az ujja
van erőltetésnek kitéve,
mint tangóharmonikás, ezt tudom betéve.
5 hozzászólás
Ismét a szokott zseniális rímek 🙂 és jó a témaválasztás, megosztottam az évfolyamtársaimmal, tanuljanak belőle 😛
Kedves Vaj!
Ez nagyon jóó!!! Jól szórakoztam a versedet. Tetszettek a szójátékaid, a rímjeid és a humorod.
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Vaj!
Jó. Egyszerűen csak jó. Jó a humorod. Azt is humorosan tudod előadni amin sírni lehetne. 🙂
Ági
Végre egy újabb vaj gyöngyszem. 🙂 Szokásos remek rímek, humoros csattanó.
Gratula!
Poppy
Ez nagyon jópofa! Pompásan mulattam, köszi. 😀