Van egy víz a világnak legvégén,
Abban lésznek sok nádszálak.
Nagy vihar van, zörejezvén
Zengenek zajt hímfajták a nőkacsáknak.
Kapja fejét a sok víz-élő,
Béleúsz a nádoszlop tömegibe,
S mit lát a nép, a száz víz-lakó, égő
Vadkacsanász váruk közepibe.
Egyszer csattanó fény, s rikoltás:
Gágogások végét érték.
Szálló toll, múlt lét-imádás,
Kacsák táncát földbe mérték.