Zavart ma az elménk, nem bírunk a stresszel.
Hiába üvöltjük, kérlek stressz, eressz el!
A pszichológushoz sok idegsokkos jár ma,
Stressz, s lelki fóbia kinek-kinek járma.
Nehéz idők járnak, kikezdik idegünk,
Még ha nem vigyázunk, idióták leszünk.
Idegességedben -, ha magad téped, eszed:
Úgy elmegy az eszed, hogy észre sem veszed!
Egy asszonyka éppen elmondja, mi baja,
Ura egy pipitől jön esténként haza.
Otthon a háztájit soha nem látja el,
Taraját lógatja, s mindig nemmel felel.
Férjem egy tyúkkal hál, velem sosem szexel,
Pedig csábítgatom csőrömmel, begyemmel.
A mi jó kakasunk, húszat is megpetél,
Ő jön pipijétől, s otthon cipőt kefél…
Perverz álmaimban már én is tyúk vagyok,
S mi mindent csinálnak velem a kakasok…!
Mondja csak doktor úr, nem vagyok én tojós?
Úgy hiszem, asszonyom, maga inkább gyogyós!
Mentő hoz egy autóst, mondják – füvet legel.
A miért kérdésre hangos múúú !-val felel.
Oly sok a benzin-ár, biztosítás, vizsga,
Fejős tehén már ő, mint a szomszéd Riska.
Mindent kifizetett, s kajára nem telik,
Kiszállt kocsijából, hogy majd füvet eszik.
Hogyan lett ő tehén, egyébként meg férfi…?
Ezen töri fejét…, és sehogyan sem érti.
Idős úr érkezik, szörnyű arcot vágva,
Velem szóba állhat, csak ne legyen gyáva.
Rájöttem ugyanis, hogy géppuska vagyok,
Anyjuk magyarázza: – nem eszik csak babot!
Más páciens neje, panaszolja éppen,
Kutyának gondolja most magát a férjem.
De uram, ön ember, nyugtatja a doktor,
Neje hozzáteszi, – ezt ugatom sokszor!
– A főnököm véreb, szomszédom egy szuka…
Nem csoda, ha kutyus lett otthon apuka?
– Anyósom harapós és szűk a kutyaól,
Ebül áll helyzetem -, ő emígyen csahol,
Itt van a fényképe – az orvosnak mutatja…
– Nővér, kényszerzubbonyt, de énreám adja…!
S még nincs rácsos-ágyban? – nyüszíti az orvos…
Vaú, ön nem beteg, hanem nyugis mókus!
7 hozzászólás
Kedves Albert!
A versedhez gratulálok!!!Nem akarom ebbe a versbe belegondolni az igazi meghülyülést, a stressz okozta dilit.Nem most vidáman , lazán elolvastam úgy ahogy van remek alkotás:-))
Kedves Marietta!
Tizenöt éves ez a vers, de talán aktuálisabb, mint keletkezésekor.
Örülök, hogy olvastál!
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Sajnos a versben csupa igazságolat irtál le. Az két kugliklub kollégám, itt a szomszéd faluban, pszyhiátriai Kórházban dolgoznak mint ápólok, és amiko ők többször elszólják magukat, mesélni őnekük arrol nem szabad, az sokszor hihetettlen. Én jobban azt láttam az egészben csodálatosnak, nem azt, hogy mit, hanem azt hogyan, milyen találossan, és mégis egy érdekes vers formában le tudtad irni. Tizenkét évnek ezelött, nekem is majdnem az lett a végem, de talán én a jobbik, a szerncséssebb oldalát biztossan. idegösszeroppanásban, egy pillanat alatt elfelejtettem mindent, Se beszélni, sem enni, sem irni, sem olvasniegyáltalán semmit, még menni sem tudtam. A jó Isten ugy látszk, csak figyelmeztettni akart, mert három hónap múlva miden itt volt újra. éltem tudtam mindent, csak az egyedüli változás, a főnőki helymet otthagytam, a nyakkenőjeimet elkonzerválam, és még tiz évet dolgoztam, mint egyszerő segédmunkás, de boldogan és megelégedetten éltem.
Üdv Toni
Kedves Toni!
Az embert gondolkodása teszi emberré elsősorban. Ha ez megzavarodik, akkor nagy baj van. /Mint ahogyan saját példád/ is mutatja. Örülök, hogy kilábaltál az idegösszeroppanásból. Bizony az ember,lehet főnök, lehet segédmunkás, ugyanaz az ember marad. Egyesek ,,magas lovon" nagyon fenn tudják hordani az orrukat, pedig lehet hogy csak a ,,sors keze" helyezte őket oda. Látom, te is tudod, hogy a pozíció még nem minden. Ez a vers is a mindennapi stressz hatásai miatt ,,kiborult" emberekről szól. Tudod, ez időtájt nem volt munkám és egy vicclapnak kellett megrendelésre karikatúrákat, humoros verseket csinálnom időre. Ezzel kerestem némi kiegészítőt a segély mellé. innen e vers is.
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth,
A kutyás résznél a jó öreg rímhányó Romhányi jutott eszembe… és ez igen jó érzés!
Mi mindenért zárnak (zárunk?) be embereket? Miközben "csak" bajuk van… csak kicsit jól esne, ha valaki rájuk (ránk?) figyelne.
Lehet pszi-hez kerülni, lehet diliházba… Vagy mindezt ki lehet kacagni… és ilyen szellemes verset írni… és a figyelmet így kivívni…
Bezsongás ellen… olvasson Alberth-t!
Üdv,
Tamás (egy vidám mosollyal)
Kedves Tamás!
A humorban az a jó, hogy segít az embernek abban, hogy túl tegye magát a nehézségeken. A jókedv, a derü legyőzi a stresszt. Ha a problémákat humorosra vesszük, akkor már olyan, mintha a kígyónak kihúztuk volna a méregfogát! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth! Felderitetted a mai napomat! Köszönöm! Szeretettel:Lina