Zene. Sohasem hallott, mégis ismerős, ki tudja, honnan.
Egy izom moccan a combon, apró idegrángás, egyszerre
indul lefele és felfele is. A térdnél már ritmusba bújik,
látszik a szűk nadrágon át, önkéntelen a mozgás. Majd
a bokákba kúszik, és a lábak ide-oda, ide-oda járnak.
Aztán átfogja a csípőt, derekat, és ringatja, mint kedves
a kedvest. Klimpírozik a gerincen, míg a tüdő megemel
mellet, vállat, és fut a dallam a karon át az ujjbegyekig.
Már nem tudni, hogy asztalnál ül-e, vagy parketten lépked.
Van-e társa, vagy csak egyedül lüktet benne ez az érzés?
Amikor elhal a zongora hangja, nem rí már a gitár, s a hegedű
sem kaszabolja a lelket, a kinyitott szemben ott harmatozik
a legtisztább gyönyörűség, amit valaha is át lehet élni.
14 hozzászólás
Kedves Kati, ez igazán jól adja át a tánc szeretetét!
Jó volt olvasni!
Szeretettel: gleam
Köszönöm, gleam! Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Kedevs Kati!
Nagyon ötletes!
Csoda jó ábrázolása a táncnak!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves sailor!
Nem sikerült igazából visszaadnom, amit akartam. A zene háttérben maradt, pedig az "hívná elő" a táncot. Örülök azért, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Nekem mint egész nagyon átjött!
…ha azene kissé háttérben is maradt!
Szeretettel:sailor
Azért csak kellene bele valami belső zene. De azért örülök, hogy neked így is jelentett valamit a vers.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Minden mozgás, tánc, energia.
Éppen ma egy kis időre behunytam a szemem, és mozogni kezdtem egy dalra. Valóban felszabadít.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Örülök, hogy elolvastad. Szerintem gondolatban is lehet egy zenére táncolni. De csak akkor, ha a zene olyan, hogy táncba tudja vinni az embert.
Szeretettel: Kati
Különleges furcsát írtál "Szil"!
Tetszett!
szeretettel: túlparti
Köszönöm. Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Remek vers lett,nagyon tetszett.
A zene, a tánc…imádom 🙂
Szeretettel Zsu
Kedves Zsuzsa!
Örülök, hogy jöttél, és hogy tetszett a vers.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Szeretem a zenét, de nem vagyok táncos lelkületű. Ugyanakkor rengeteget mozgok, és az valóban pezsdítően hat, talán, mert mozgás közben endorfin szabadul fel a szervezetben. Sporttársaimmal ellentétben azonban, akik bömbölő zene mellett edzenek, én testedzés közben is a csendet szeretem. Valami baj lehet velem. 😊
Reggel már olvastam versedet (szóltam is alatta, csak úgy tűnik, elszállt), s azóta többször eszembe jutott a hatása; a tánc sohasem volt része az életemnek, s már nem is lesz. Ez a fajta mozgás idegen tőlem. Nem tudom, hogy sajnos-e, bár soraidat olvasva úgy hiszem, azt kellene éreznem, sajnos. Versed nagyon elgondolkodtatott. Köszönet érte.
Laca ⚘
Kedves Laca!
Semmi baj nincs veled, csak érzékenyebb vagy a világ dolgaira, mint sokan mások. Mindenfajta zenére nekem sem lenne kedvem táncolni, főleg, ha bömböl. Igazából nem tudtam leírni azt az érzést, amit a zene és a mozgás összekapcsolódása vált ki. A tánc szó valahogy nem egészen alkalmas erre. Táncolni meg lehet tanulni, de amiről írni akartam, az ösztönös, nem tanítható. Ahhoz hasonló, mint amikor valakit "megfog" egy vers. Az sem tanulható, és nem is tanítható.
Szeretettel: Kati