Márai Sándor azt írta egyik idézetéban:
A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap.
ugyanis a sok véleménnyel ellentétben:
Az igazi nagy kérdés, mit hoz a tegnap.
A mai tegnapra is még mindenki,
tegnapelött azt mondta, hogy holnap,
de a tegnapi ma is már holnapra
mindenkinek csak egy egyszerű tegnap.
Hogy holnap ne kelljen azt mondanod
hogy a tegnapi nap sem hozott semmit,
mert tegnap kellet volna arra gondolnod
és ezért, még a máért tenned kell valamit.
Sokakat még ma, azok a tények is megzavarnak
hogy a tegnapelőtti holap, az már csak a tegnap,
de ha tegnaptol ma, egy jobb holnapot akarnak
akkor ne legyen ma nekik, egy pihenő vasárnap.
Gondolj már ma korán reggel, a felkelés után arra:
Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltél!
Tegyél ma valamit, ne ülj tétlenül ki a Duna partra
és holnap nem kell mondanod: Tegnap nem is éltél!
Jegyezd meg a napokat, a ma, az a holnapi tegnap
tegnapelött még azonban, a holnap volt a mai tegnap,
holnapután a holnap, már ismét az egyszerű tegnap
de egy szép tegnap után, lesz neked, egy szép mai nap..
10 hozzászólás
Huhh, de bonyolult…
De közben megmosolyogtatott…:)))
Kedves Irén!
Nem is annyir bonyolullt. Egyszerü mint a mindennapi élet, és úgyszólván ugyan úgy mindennap megismélődik. Ez csak egy futógondolat eredménye volt az elöbbi versemre, a A holnapra. Úgy voltam vele, mint a közmondással:
"Aki A-at mond. annak B-ét is kell mondani"" Pedig én azt nem tartom helyesnek. Nem mindenkinek kell B-ét is mondani, ugyanis be lehet azt is ismerni, hogy A-at mondani fals volt.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Nekem kissé bonyolult a megfogalmazásod, de kétségtelenül igaz, amiről írsz.
Minden egyes múltbéli cselekedeteinknek komoly súlya és jelentősége van.
Olyanok, mint a bumeráng, mikor a legkevésbé számítunk rá, és már elévültnek véljük őket, akkor csapnak vissza kegyetlenül.
Eszembe jut egy másik Márai idézet, amikor az író azt fejtegeti, hogy egyszer mindenről számot kell adni, nincs több menekvés a szembesülés elől.
A tegnap, a ma és a holnap egyfajta furcsa láncolatot alkotnak, és tulajdonképpen csak az csírázik ki, aminek a magját már korábban elvetettük.
Üdv.:Tamás
Talán így van, de még átgondolom…
Gratulálok, Judit
Kedves Tóni!
Számomra nem tűnik bonyolultnak a megfogalmazás. Viszont örömmel tölt el, hogy olvashattam. Nagy tisztelője vagyok Márai Sándornak. Amit mi apró emberkék próbálunk agyon bonyolítani, körülfontan megfejteni, Ő mindazt gyermeki egyszerűséggel fogalmazza meg. S Őt olvasva bizony sokszor ráébredek, hogy a bonyolultnak tűnő dolgok, érzések, az élethez szükséges meglátások mily egyszerűek, s egyértelműek, csak mi kuszáljuk össze magunknak bonyolultra.
Nekem kifejezetten tetszik az ötlet, a téma, amit megfogalmaztál.
Szeretettel Rita
Kedves Rita!
Egy rövid gondolat adta ezt az ötletet, de valahogy máskép akartam megfogalmazni, és azért választottam ezt a formát, hogy rámutattjak, milyen sok ember, a legegyszeröbb dolgokat is komplicirtnak látja, mert még soha sem gondolkodott el róla. Dehár ez mindennap megismétkődik, már évmilliók óta, a tegnap, a ma és a holnap. Apropó ma, ez is egy jó verscim lehetne, csak még egy téma kellene hozzá.De majd lesz.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tamás!
Most az egyszer az is volt a cél. Egy egyszerű mindennapi dolgot megpróbáltam olyan komplicirtan leírni, hogy mi mindannyian meglássuk milyenek vagyunk mi a mindennapi egyszerű életben. A legegyszerübb dolgokat is annyira tulkomplikáljul, hogy a végén mi magunk sem érjük meg, és azt mondjuk: Milyen komplicirt lett ma már az élet. Nem, nem az élet lett az, hanem mi, mi emberek. Talán egyik-másik ráismer magára, és ezután, már sokkal egyszerübb lesz.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Judit!
Látod, ez volt az egyedüli célom, hogy az olvasó elgondolkodjon, és ha megteszed, már akkor érdemes is volt megírni.
Köszönöm, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Ezt nagyon jól összehoztad! Nem lehet csak úgy átszaladni rajta, minden sorát végig kell gondolni, s úgy haladni tovább. Logikusan építetted fel, és hatalmas az igazsága:
"Tegyél ma valamit, ne ülj tétlenül ki a Duna partra
és holnap nem kell mondanod: Tegnap nem is éltél!"
Gratulálok!
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Látod, pontossan ez, a verseim igazsága, és ennélfogva, ez az igazság, a verseim legnagyobb átka is. Először is, mindig kevesebben vannak azok, akik az igazságot szeretik, és még kevesebben azok, akik azt szeretik, aki kimondja az igazságot, és azt pedig akinek sűrűn igaza, hosszabb távon még az sem szereti, aki helyesli az igazság kimondását.
Én pedig nem tudok elmerengő szép verseket írni, és ezzel lassan de biztossan, egy "agyonhalgatásra" itéltem magamat. De mert mindenki aki ír valamit, már az alapvető célja, hogy valaki el is olvassa, és amikor eléri ennek az "agyionhalgatásnak" a stádiumát, megszünnik a hajtóerő a további írásra is.
Köszönöm, hogy olvastál, és válaszra is méltattad az írásomat.
üdv Tóni