Érzed tested kezd vénülni,
Arcod ráncos, kezed remeg nagyon.
A hangos buliknak már nem tudsz örülni,
A magány, s a csend neked nagyobb vagyon.
Nem zaklatnak barátok gondjaikkal,
Hisz mind meghalt régen már.
Udvarlók sem kínoznak hamis szavaikkal,
Otthonodban régóta senki sem vár.
Egyedül éled fájdalmas élted,
Nincs senkid, mindenki elfordult tőled.
Valaha így lesz, nem is remélted,
Mert a jót könyörögve kérted.
2004. október 12.
7 hozzászólás
Üdvözletem!
Megfogó, és elgondolkodtató. Eddigi verseid közül ez tetszett legjobban – bár még nem olvastam el az összest.
Tisztelettel:
Chendra
Örülök neki és annak is, hogy olvasod a verseim. Köszönöm a hozzászólást
tetszik a vers. de még fiatal vagy, viszont nem árt elgondolkozni az életen, az igaz.
szia!
Nyers valóság, ezért jó.
Szia!kellemes Karácsonyt!Ajándékul egy paródia.
“Atest vénül”-re
Emitt nem is a test vénül,
Hanem az ész gyengül,
Vagy a szív talán,
Mely udvarlót nem talál.
Szia,
az eddig olvasott verseid közül nekem is ez tetszik a legjobban,
de mégsem érzem úgy, hogy elég jó, hiszen 17 éves vagy, nem tudom, hogy mennyire tudod egyaltalán átélni a dolgot, amiről itt verset írtál. Nem néztél még a tükörbe azzal a megdöbbenéssel, hogy löttyedt és ráncos az arcos, nem hinném, hogy valaha szembesültél volna azzal, hogy akaratod ellenére remeg a kezed, és nem tudsz rajta változtatni, nem vagy ura a testesnek, nem vagy ura az időnek, ami elrepül feletted.. (jó nagy közhely)
Az hogy a “buli” szót használod ebben a versben, ahova abszolút nem illik (az általad válaszott hangulat miatt) arról is árulkodik, hogy nem tudod palástolni a gondolat felületességét.
Ennek ellenére jól megoldottad a verset, csak nincs mélysége, csak azok számára, akik el tudják mélyíteni magukban a gondolatot, mert már átélték. Egy laikus olvasó számára viszont nem hiszem, hogy az átlagos elgondolkozáson kívül sokat üzen..
Neharagudj a kritikáért, de úgy érzem, ez a lényege, hogy őszinték vagyunk.
Azért ne add fel!
Ez a második versed amit olvasok, (nem rég kerültem ide az oldalra) és ez a versed is annyira eltalált engem, mintha belőlem szakadt volna ki!
Én is csodálkozom azon, hogy ilyen fiatalon hogy írhatsz ilyeneket, de pont ezért – a korábbi hozzászólás ellenére – csodállak! “Mi” itteni görögök is, sokszor bulinak nevezzük (a házibulikon kívül), még a nagy nemzeti ünnepeinket is (magunk között), mivel a táncházzal végződő összejövetel ilyenkor hajnalig tart…
Mivel már javában taposom a negyvenes éveimet, nap mint nap szembesülök a helyzettel, hogy a csontjaim öregszenek, pedig a lelkem még ifjú, méginkább gyermek! (amit, nem is akarok sohasem kinőni!) Viszont, lassan rettegek már a nálam 10-20 évvel ifjabb hölgyek társaságába kerülni, mivel olyan ifjak, és vonzóak, de félek, hogy mit gondolnak egy ráncosodó “vénemberről”, aki ugyanúgy ott kíván lenni a közelükben, mint a tizenéves gyermek…