Vérben forognak az őrült fogak.
Önmaga körül kering a tengely.
Éjszakába veszően kattog a
gépezet, ezer monoton henger.
Miként a végóra mutatója,
cirkulálnak a vérvörös körök,
torz szerkezet millió rugója
nyúlik, érzések árja hömpölyög.
A kezdet s a vég fogaskereke
akad más világok fogaiba,
mozgatva a mindenség motorját.
Agyamban egy emléket keresek,
a vastűz ég, és ő tovarohan,
s a kerekek rekviemem zúgják.
6 hozzászólás
Szia! Ez egy elégikussabb hangulatú járgány-vers (gondolom, az ABC-pályázatra készült járgány szóval, csak nem írtad ki), ez sokat mondhat a verseidről, inkább egy pusztulást kifejező kép bontakozik ki. Ötletes, hogy szonett-formába raktad. Szóval nekem tetszik. Üdv. Zemy
Hibátlan. Mit mondhatnék még?
Nem, egyáltalán nem az ABC-pályázatra készült, én sosem pályázok irodalmi honlapok belső meghirdetett pályázatai keretében…
Akkor hol pályázol? (Ha egyáltalán.)
A versről pedig nekem egy értelmetlenül mozgó gépezet képe jut eszembe, forog, mert muszáj, valami hajtja, de soha nem jut sehová, mindig visszatér ugyanoda, körbe-körbe-körbe-körbe…míg meg nem őrül. Vagy, ugye, már meg is őrült, vérben forognak az őrült fogak – egyébként a vérben forgáshoz, ugye, inkább a szemet asszociáljuk, ezzel teljesedik ki az őrültség képe.
…most nem tudok többet hozzászólni. Talán még visszatérek. Tetszik a versed.
Üdv
Zsázsa
Sehol nem pályázom… Általában. Amíg gimnazista voltam, nyertem egy-két házi pályázatot. Az egyetemen nincs időm ilyesmivel foglalkozni, meg nem is nagyon izgat. A versírás csak balkézről olyan hobbiszerűség, a versfordítást veszem komolyan, óriási szerencsémre az ELTE-n a Magyar Műfordítók Szövetségének elnöke, Géher István tanár úr vett kézbe, afféle magánszemináriumok keretében. Ki tudja, talán egyszer még lesz belőlem komoly műfordító… Költő az sajnos nem nagyon, ahhoz kevésnek érzem magam. Többre tartom a mások verseinek magam általi interpretációit, mint a saját marhaságaimat, pl. ezt itt lent… Holott a műfordítás még a saját versnél is kevésbé kelendő árú manapság. No de nem baj, mindenkinek kell valami szélmalomharcot vívnia :). Örülök, hogy tetszik… Spontán íródott vadmarhaság, mint jóformán az összes többi. Ezek a koncepciótlan izék… Na mindegy.
Üdv.
Balázs
1-2től eltekintve szép rímek, bár kicsit kérdéses nekem a koncepció. A gép és az érzések kapcsolatára gondolok, meg arra, hogy a vers a végére kicsit szétesik.
De persze ez csak egy szubjektív vélemény.