A méz
Ablakomban könyökölve kinézek,
virágokkal teli kertre tekintek.
Napsugár fénye élteti a tájat,
mamának barackfa nyújt árnyékot.
Kis patak fut a lejtőn csörgedezve,
kisleány ül partján tőle nem messze.
koszorút fon virágokból illatost,
mit koronaként illeszt majd fejére.
Tarka lepkék röpdösnek fölötte,
virágporral telt méhek zümmögve
szállnak vissza a kaptárba sietve.
Lépes-mézet gyűjtenek ők kaptárba,
mézes-kalácsot süt belőle anyuka,
családjának tálalja karácsonyra!
12 hozzászólás
csodás idilli képekkel teli vers
tetszett nagyon
Köszönöm, kedves András szavaidat, örülök, ha tetszett.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Tényleg tele van idilli lapokkal,
grat:ruca
Köszönöm, hogy nálam jártál és a kedves szavaidat
szeretettel: Kata
Katám!
Nagyon-nagyon szép.Olyan jó érzés kerített hatalmába,olyan méz-édes.Köszönöm Neked!
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Valika!
Nagyon köszönöm a látogatást, az értékelést.
Szeretettel: Kata
Egy idillikus világba kalauzoltál bennünket. Szép versed kellemes kikapcsolódást jelent számomra. Egészen feltöltődtem.
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
Köszönöm az értékelő szavaidat és a látogatásodat. Mindig szívesen látlak!
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Szia!
Nagyon tetszik a vers. Olyan nyugodt a hangulata, szinte láttam magam előtt a tájat, elképzelve, milyen jó is lenne ezt nézni.
Gratulálok, a mai világban szükség van ilyen nyugalomra.
Üdv: Vicky
Kedves Vicky!
Örülök, hogy meglátogattál és köszönöm a kedves szavaidat.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Versed csodálatos nyugalmat és derülátást sugároz, jó volt olvasni.
Szeretettel:Margó
Kedves Margó!
Köszönöm a kedves szavaidat, valóban derűlátó vagyok, soksor talán túlságosan is, ezért néha csalódnom kell. Persze, nem biztos, hogy megérdemled a dicséretet, még csak kezdő költő vagyok.
Köszönöm, hogy meglátogattál és értékelted a versemet.
Szeretettel: Kata