a közöny oltárán
a közöny oltárán
kopott keretben
egy fáradt arcon
a fény megpihen
ráncos homlok
lázas szemek
vajon rajtuk mit kereshet
nyugtalan vágyai alaktalanná
álmodták a jelent
kósza ábrándok rabja lett
most hogy egy találka percre
a remény felkereste
szemében a lecsúszott álom
itt-ott még talpra áll
kissé enyhül
a kirekesztett magány
esteledik
lassan hűl a parázs
a felnyalábolt fények terhek lettek
gördülő hiányok
majd mikor a nap bíborba takarja a hegyek ormait
és szállingózni kezd a szürkület
az éj folyosóján lángra kap a csillagok kialudt tüze
és fényes lesz az éjjel
mi rejlik egy mosoly alatt
mi rejlik mosolyod alatt
lehet hogy titkokat takar
ablakot nyit a képzelet
megtalálni azt a helyet
ahol az érzések születnek
nem sokat lát
ezer lakat
csak sejtések sorakoznak
talán egy rejtett pillanat
egy elszólás
kinyit
rád talál
nyisd ki az esélyek ajtaját
halkan lobban a láng
színes képeket vetít képzeletem falán
langyos melegében
oszlik a bizonytalanság
23 hozzászólás
“ráncos homlok
lázas szemek
vajon rajtuk mit kereshet”
A fénynek már csak az a természete, hogy megvilágít mindent.
“talán egy rejtett pillanat
egy elszólás
kinyit”
Van, hogy kimondjuk, amit nem akartunk és az leleplező is tud lenni.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Az elsönél jól látod,a fénynek az a dolga,
természete,hogy megvilágít mindent!
Rátalál´sok sok dologra és megtalálja
a tiltottat,a rejtettet is
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Szeretettel:sailor
A másodiknál is jól látod,hogy sokszor
akaratlanul is ” kimondjuk, amit nem akartunk ”
Különösen a mosoly nagyon kétértelmü tud lenni.
Néha öszinte,máskor lenézö,szánakozó,számító ésés
Szeretettel:sailor
Szép estét!
“A fénynek már csak az a természete, hogy megvilágít mindent.”
Igen!
Itt a kép a magányt jelképzi és a fény mint reményt hozó eszköz
és a kettö találkozása.
A fény lehet ígéret hordozó is!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia Sailor !
Gyönyörű versek!
A fényben minden jobban láthatóvá válik. Nem lehet mindent elrejteni a sötétben, hiszen egyszer mindenre fény derül. Ahogy nem lesz az ember sem mindig magányos, elveszett. Előbb vagy utóbb rátalál a fény… Ebben kell bíznunk!!!
A második vers nagyon tetszik :)!
Bizony mindenki ezer meg egy titkot őriz magában, rengeteg lakattal lezárva, elzárva. Hiszen nem kerülhetnek rossz kezekbe. Az ember nem nyílik meg csak úgy bárkinek. A bizalom egy furcsa dolog… És igen van úgy, hogy egy meggondolatlan pillanatban mégis elszoljuk magunkat…. Persze nem árt vigyázni, hiszem nincs visszaút. Lehet, hogy te mégsem akarod hallani azt a titkot. És utána az már csak teher lesz !
Gratulálok a remek versekhez!
Szeretettel
Marcsy
Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Igen:
“Ahogy nem lesz az ember sem mindig magányos, elveszett. Előbb vagy utóbb rátalál a fény? Ebben kell bíznunk!!!”
Igen,kell bíznunk.
Mert a bizalom,a remény járhatóvá teszik az életutat!
Kell mindig egy kis biztatás,hogy jó lesz,sikerülni fog
Itt a versben az elhagyatottság,a magány,a fáradtság,a kiábrándultság
a “közöny oltára” van kihangsúlyozva!
És mint sokszor az életben,mikor azt hisszük nem megy tovább,
jön,ránktalál a remény,a bizalom,hogy mégis létezik cél.,hogy nem kell
mindent feladni!
Egy szebb ígéret fog kézen!
Kedves Marcsy!
“Bizony mindenki ezer meg egy titkot őriz magában, rengeteg lakattal lezárva, elzárva.”
Különösen ma!
Egy elszólás nagyon sok következménnyel jár-hat!
Régebben talán lehetett arra építani,ha valamit ´kimondtunk´amit nem kellett volna,
esetleg el is felejthették idövel.
Ma minden kimondott szó szinte rögzítve van és mindig elöhívható,mint a képek is .
Elnézéset a szaggatottságért,közben jöttek dolgok!
“A bizalom egy furcsa dolog? És igen van úgy, hogy egy meggondolatlan pillanatban mégis elszoljuk magunkat?. ”
Nagyon jól látod!
Enberek vagyunk!
Különösen jól esik,ha a meggondolatlanság nem csak felhányást jelent,hanem
éppen az ellenkezöjét éri el,hogy:””oszlik a bizonytalanság”
Nagyon szépen köszönöm,hogy jöttél és megosztottad értékes gondolataidat!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Szia Sailor !
Gyönyörű vers ismét mindkettő!
“majd mikor a nap bíborba takarja a hegyek ormait
és szállingózni kezd a szürkület
az éj folyosóján lángra kap a csillagok kialudt tüze
és fényes lesz az éjjel”
“talán egy rejtett pillanat
egy elszólás
kinyit
rád talál
nyisd ki az esélyek ajtaját”
Elgondolkodtatóak, tartalmasak, igényesek és nagyon szépek a verseid. Gratulálok!
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Jól esett,hogy:
“Elgondolkodtatóak, tartalmasak” nak tartod a verseket!
Az idézeteket is köszönöm!
Legyen nagyon szép napod:sailor
Ui várom a verseidet!
Kedves sailor!
Olvastam verseidet többször, nagyon sokatmondóak, és mélyen elgondolkodtatóak szépségükkel együtt!
Elnézést kérek érte, de rohan velem minden, hamarosan írok többet hozzájuk!
Szeretettel gondolunk Rád Gabi és Zoli Kaposvárról 🙂
Kedves Zoltán!
Köszönöm szépen figyelmedet!
Nagyon örülök,hogy többször olvastad és
elgondolkodtatónak tartod öket!
Barátsággal:sailor
Szép napot
Ui”hamarosan írok többet hozzájuk”
Nagyon örülök ennek!
Szép estét:sailor
Kedves sailor!
Verseidben ezen sorok ragadtak meg kiemelkedően, s mélységesen szívet érintően költészeti szépségüket illetően:
“majd mikor a nap bíborba takarja a hegyek ormait
és szállingózni kezd a szürkület
az éj folyosóján lángra kap a csillagok kialudt tüze
és fényes lesz az éjjel”
Csoda szép sorok! Külön e részt többször elolvastam, s olvasom oly gyönyörű fogalmazás.
Mesteri felvonultatása a szavaknak, s a hozzájuk való érzelmi kötődésnek számomra, oly mélységesen érinti bensőm elrejlő világát,
Nagyon szépen köszönöm! S gratulálok hozzá!
Szeretettel gondolunk Rád! Gabi és Zoli Kaposvárról
Vigyázzatok magatokra és egymásra életetek mindennapján!
Kedves Zoltán!
Köszönöm szépen,hogy´újra olvsatad!
Igazán örülök,hogy különösen tetszettek az idézett sorok!
Nagyon jól´esett!
Legyen szép napod-tok!
Nagyon ügyeljetek magatokra!
Barátsággal:sailor
Szia sailor!
A magány versei ezek, van bennük valami fájdalmas bizonytalanság, útkeresés, törekedés a fény felé.
Ahhoz, hogy elérjen hozzánk, jó helyen kell keresnünk, amikor pedig megtaláljuk azt a kis sugarat, ki kell nyitni ajtót, ablakot és a szívünket, hogy átmelegítsen.
Elgondolkodtató mindkét versed.
Még annyit, hogy aki írással foglalkozik, soha nem magányos, mindig társra talál a versekben.
Köszönöm, hogy olvashatlak – azt pedig külön, hogy mindenkihez van egy-egy bátorító gondolatod, figyelsz alkotótársaidra és műveikre. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves sailor!
Örülök, hogy mindkét versedben benne van a magány feloldása, a reménység, mert remény nélkül nem is lehet léteznünk.
Örömmel olvastam.
Szeretettel: Klári
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen figyelmedet!
Igen,a magány versei ezek!
Keressük az utat,
utunkat,az irányt,mert nem hagyhatjuk hogy az események
eluralkodjanak felettünk!
A tisztánlátást!
Nagyon jól esett,hogy így látod:”hogy mindenkihez van egy-egy bátorító gondolatod”
és hogy:
“aki írással foglalkozik, soha nem magányos”
Csoda jó gondolat!
Nagyon örültem jöttödenek!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves Klári!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Igazán örülök,hogy így látod:
“hogy mindkét versedben benne van a magány feloldása, a reménység”
Nagyon jól esett a hozzászólásod!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves sailor!
Ahol ablakot tud nyitni a képzelet, ott valóban színes képeket vetíthet!
Színes írásokat kívánok az egyhangúság falán, a csüggedés ellen!
Barátsággal: pusztai
Kedves Pusztai!
Köszönöm szépen figyelmedet!
Ismétlem hiányoztál!
Köszönöm,hogy színes írásokat kívánsz!
Igen a csüggedés ellen mindig harcolni kell!
Barátsággal:sailor
Szép napot!