Disznófejű Nagyúr
aranyat ad nekem.
Zsebeim megtömi,
nem is kell küzdenem!
Lédán feszül bálban
fekete top felső.
Fekete csípőjén
fekete keszkenő.
Lejtünk a zenére,
dermed a levegő.
Nézik ki e páros
gyász-színű szerető…
Lajhár nászunk üljük
a száraz avaron.
Elszálltak az évek,
lelassultunk nagyon…
Ég a grófi szérű,
deszka-palánk reccsen.
Nagy szemem füst csípi,
el kell futnom menten!
11 hozzászólás
Adys hangulatú vers humorral fűszerezve.
Szeretettel: Rozália
Nem mondom, hogy tetszik, mert imádom Adyt, de érdekes kísérletnek látom.
Üdv,
Poppy
Kedves Poppy!
Ady szomorkás, komoly vagy mélabús verseket írt főleg. Kíváncsi voltam, ha humorosra veszem a stílusát, vajon milyen hangulatú lesz? Szerintem inkább ironikus, mint bohózat. 🙂
Üdv.: Alberth
Biztosan Ady kedvenc költőid egyike lehet… sőt! A humor is mint látom kedves barátod:-)
Kellenek bizony az ilyen alkotások.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Ady olyannyira egyéniség hogy humorosan sem bújt ki a bőréből. Rá lehet ismerni rögvest. Egyik kedvencem sajátos látásmódja és stílusa miatt. Néha verseimben is megjelenik szelleme…
Üdv.: Alberth
Kedves Rozália!
Némelyik versem költőkről szól, főleg amikor olyan hangulatom van. Most Ady köszönt vissza, s már nem első alkalommal. Nekem különleges hangulatot sugároznak versei.
De ugyanakkor humoros kedvem is volt. Ez látszik a versen is.
Üdv.: Alberth
Élvezet volt olvasni!
Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Köszönöm, kedves Panka!
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Ez nagyon jó.
Nem is írok mást, tetszett.
Üdv: József
Köszönöm, hogy itt jártál, kedves József!
Üdv.: Alberth
Kedves alberth, tetszett, de semmiképp sem tenném emlékezésbe, nekem feltétlenül a humoros kategóriába illenék, valahogy olyan nem idevaló…