Akkor

Kedves Rozália!
Itt, ahova a sorsom elsodort, itt teljes egésszében volt, és van alkalmam, a saját személyes környzetemben is, mit jelent az, amikor csak a józan ész gondolkodása számit, a lélek, a szív, az egy idegen része a testnek. De mint ahogy írod, ha a:"az ész adta végzet homályba borul," akkor milyen üressek, és elveszettek az emberek. Ugy van mint ahogy Müller Péter az egyik idézetében leírta:
"Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát. Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában. Keresztény szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett. A kegyelem pedig – ebben a kőkemény törvényvilágban – csoda."
Majdnem mindig, de nagyon sokszor lehetettlen. Azért nincsennek ma már csodák.
üdv Tóni

"Akkor" már késön jön a kegyelem! De majd minden sorába bele lehetne kötni. mert sértőek-még rám nézve is.Ráadásul -a mondanivalóját tekintve- eléggé érthetetlen is, főleg az utolsó sora. Engem nem árasztott el a kegyelem, pedig nagyobb csapást kaptam-feltehetően- mint amit te kaptál egészen eddig.Rettentően elkeseredett kiáltás ez,-de csak ennyi. Én nem dölök be a "hatalmas" szavaknak, ha nincs möogötte semmi. Mondjuk azt,hogy 6 másodpercenként éhen hal egy gyerek!! De azzal ne gyere elő, hogy elönt a kegyelem. Egyszer látnám, hogy ez az "elöntés" bekövetkezik és ebből valami igazán meberi jötétemény lesz!Elnézést, ha kemény voltam, de a vers sem kímélt senkit!Annak is örülnék, ha valamilyen formában válaszolnál/ van belső levelezés is /A pontozáshoz nem nyúlok-de sok sebből vérzik a versed.