Akkor légy hozzám nagyon kedves,
mikor kiállhatatlan vagyok,
s nem érzed, hogy szívem érted repdes,
ha szólsz hozzám – űzött vad -, horkanok.
Haragban vagyok a világgal,
gyötrődve magam tépem, marom,
nem tudok törődni sem mással,
ellenségem vagyok, s nincs oltalom.
Ha megértőn vársz, szelíden nézel,
lágy mosolyodban oldódik a kín,
egy pillanatra újra megigézel,
és fényre emelsz lelked szárnyain.
3 hozzászólás
Kedves András!
Az igazi, emberi szeretet kimutatása, amikor kimutatjuk, hogy érdekel a másik rólunk alkotott gondolatja, a véleményére sokat adunk. Ennek az érzésnek a kimuatása, csalhatatlan jele vonzódásunknak a szeretett, és megbecsült barát iránt, ha pedig ez szerelemben történik, akkor ez minden megérő vallomás.
üdv. Toni
Kedves Andras!
Bizony mikor önmagunkkal vagyunk haragban akkor bantjuk a masikat a legvadabbul. De hat ki van hiba nelkül?
Örülök, hogy olvashattalak es kerlek erösitsd meg önmagad es probald nem bantani azt akit szivedböl szeretsz!( Bocs nem kioktatas akart ez lenni, de ezt a helyzetet mar ismerem)
Üdv.:
hamupipö
köszönöm, hogy olvastátok