Csukott pillák mögött a valóság
elhever,
nappalok öröme, kínok, vágy,
teher.
Csukott pillák mögött hatalmas a
lélek,
ébren álmodok, de felébredni
félek.
Csukott pillák mögött a valóság
elhever,
nappalok öröme, kínok, vágy,
teher.
Csukott pillák mögött hatalmas a
lélek,
ébren álmodok, de felébredni
félek.
6 hozzászólás
Ez a versed (is) nagyon tetszik. Ki tudja mi a jobb: ébren álmodni, vagy az álomban ébredezni…
Szia Aysa!
Köszönöm az olvasást és a véleményt!
Megtisztelő!!
Szeretettel: leslie
szia léda!
Köszi a hsz-t, igen én is elég nagy álmodozó vagyok…
üdv leslie
Tudom, hogy elviekben nem elég annyit írni, hogy tetszik, hanem meg is kell indokolni, hogy miért, de fél egy múlt és nekem pont egy ilyen versre volt szükségem lefekvés előtt:)
Száz szónak is egy a vége, tetszik.
Rövid… tömör, szép vers.
Ne félj ébredni…,
a valóság is tud olyan szép lenni.
mint az álom.
Törekedj rá, hogy azzá váljon…
Én drukkolok 🙂
A.
Tetszik, főleg a két "csukott pillák mögött…" sor/gondolat.
A vége kicsit lapos.
Üdv, Poppy