Miért kell mindig az álomra várni?
Miért kerülnek a boldog, szép napok?
Lecsukom szemem, ha akarlak látni,
De attól még boldog sajnos nem vagyok.
Érezni illatod, simogatni tested,
remegjen hangod, ahogyan átölelsz,
forrón csókolj, mikor lehunyod szemed,
és suttogd fülembe, hogy mennyire szeretsz!
Ez az én vágyam, de csak álmomban látlak,
amikor rám szakad a sötét éj leple,
rám köszönt a hajnal, és egyre csak várlak,
de elszáll a remény, mint a tarka lepke!