gyere dúdolok neked
tedd csak vállamra fejed
hallga hallga halld a szél
ott az erdőn mint beszél
gyere dúdolok neked
két kezemben két kezed
hallga hallga halld a fát
hogy susog tengernyi ág
gyere dúdolok neked
hunyd le szépen két szemed
hallga hallga halld a Hold
fönn az égen mit dalolt
gyere dúdolok neked
együtt alszom el veled
hallga hallga halld a csönd
búcsúzóul rád köszönt
gyere dúdolok neked
átölelem szívedet
hallga hallga halld az est
dúdolómból álmot fest
hallga hallga csittre csitt
tündér jött és messze vitt
hallga hallga halld szívem
elringat az egy ütem
2005. február 26.
8 hozzászólás
Tüneményes a versed! A sorai énekelnek, mégis lágyak, megnyugtatóak. Érezni bennük az esti mesék, az alvás előtti beszélgetések meghitt pillanatait. Jó volt olvasni.
Örülök, hogy tetszett, kedves Ditta 🙂
Tényleg nagyon dallamos, érdemes lenne megzenésíteni..:)
Viszont az utolsó szakaszban a “csittre csitt” -től lehet, hogy felébrdenék 🙂
Az a fura, hogy bennem meg is van a dallama – de sajna, nem értek a zeneszerzéshez 🙂 Köszönöm 🙂
Suép a versed, gratulálok hozzá, azonban én mégis – mondatokba foglaltam volna, úgy lenne igazi!
Mondatokba? Ezt hogy érted?
De szép! olyan ringatóan kedves, bájos kis vers, nagyon tetszett!:) Gratulálok!:)
Köszönöm, kedves sleepwell 🙂