határ minden ami bánt
amit csak érint
de soha el nem ér a remény
ahol a sors elébed áll
és másnak osztja azúrját
mióta az első vágy megszületett
és az ismeret útra kelt
rögtön utánaosont a "nem"
azóta elállt sok szépet
börtönbe zárt sok érdemest
de kel a nap
egy új nap
terem a határ
az életakarás rácsos börtönéből
kiszabadul a vágy
csak fel kell lázítani magadban
az önző
kicsinyes felfogást
rokonlélek (átdolgozás)
egy gyertya ég
fénye betölti a szobát
a fellobbanó lángnál
sok árnyék bujkál
emlékeim gomolyognak bennem
egy könnyön átszűrt béke
enyhe illata terjeng
négy fal ébersége
őrködik felette
de egy idő után megtörik a béke
kilátástalanság csapódik le bennem
zsibbadt emlékeim
törnek-zúznak mindent
sokan felkerestek
a letaposottból lassan utak lettek
melyiket keressem
a múlt bronzkapuját hiába döngetem
senki nem felel
talán azok a holtfáradt nyomok
mit ezer élet álma maga után hagyott
tudják a titkot
ahol a sok ellobbant tett
rejtett gondolat helyet kap
és a közös vágyak találkoznak
rokon lélek
a "most"
nehéz lakattal zárt jelen
de partjain az életóceánnak
élnek még emlékeink
nem ismernénk meg egymást az utcán
nem tudni merre jársz
de ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled
gondolj arra az ősi képre
– miért nézel rám könnyesen? –
mikor találkoztunk a napsütésben
és az első szó született
szeretlek
két összeférhetetlen
egy óhaj elindult az éjben
megtalálni rég nem látott mását
nem hitte mit lát
szebbnek képzelte
élhetőbbnek
többnek
az meg szégyellte hogy rátalált
egymásnak estek
a közömbösség megbámulta
hogy egy gomolyag cél nélkül rohan a mélybe
s a két összeférhetetlen
egy lett örökre
56 hozzászólás
Nem szeretném ragozni.
“határ minden ami bánt
amit csak érint
de soha el nem ér a remény
ahol a sors elébed áll
és másnak osztja azúrját”
“de egy idő után megtörik a béke
kilátástalanság csapódik le bennem
zsibbadt emlékeim
törnek-zúznak mindent”
“nem ismernénk meg egymást az utcán
nem tudni merre jársz
de ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled”
“egymásnak estek
a közömbösség megbámulta
hogy egy gomolyag cél nélkül rohan a mélybe
s a két összeférhetetlen
egy lett örökre”
Azért nem szeretném ragozni, mert semmit nem tudok hozzátenni. Amit mondanék az nem lenne fény a ködben, ami nem a versek érthetetlenségét jelenti, hanem azt a tengernyi mondanivalót, amit a költő belesűrített a szövegbe.
Inkább most csal lebegnék és érezném a hangulatát.
Üdv; Edit
Szia Edit!
Elöször is nagyon örülök jöttödnek!
Hiányoztál!
A kiragadott,idézett részekben a lényeget találtad meg.
Igazán jól esett,ahogy írod:
"Inkább most csal lebegnék és érezném a hangulatát."
Magam is sokszor ezt érzem egyes alkotásoknál és
nekem is nagyon´fontos a hangulatuk!
Örültem jöttödnek!
Legyen szép estéd:sailor
Kedves sailor!
Én itt találom az egyik lényeges pontot:
"de kel a nap
egy új nap
terem a határ
az életakarás rácsos börtönéből
kiszabadul a vágy
csak fel kell lázítani magadban
az önző
kicsinyes felfogást"
Hogy át tudunk-e lépni rajta, az számomra rejtély!…pedig jó lenne!
További ihletett perceket!
Üdvözlettel: pusztai
Kedves pusztai!
Köszönöm szépen,hogy értékelted!
A kirgadott részre:
""de kel a nap
egy új nap"…írod:"Hogy át tudunk-e lépni rajta, az számomra rejtély!…pedig jó lenne!"
Jó lenne,annyira kellene,hogy túltegyük magunkat az önzö és kicsinyes
dolgokon!
Neked is ihletett perceket!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Szia Sailor! Első nekifutásra már tegnap elolvastam újabb versciklusodat. Tetszenek a fejtegetések. Hatások, rokonlélek, két összeférhetetlen. Ízlelgetem a szavakat, próbálom összekapcsolni, és a főcím alá hozni: "amit csak érint a remény"
"mit tartasz rólam nagyon is érdekel, csak egyet ne kérj, hogy más legyek"- írod a megjegyzésben,
Ma reggel újra elővettem. haladjunk lépésről lépésre. Első vers: itt van a definíció:
határ minden ami bánt
amit csak érint
de soha el nem ér a remény
ahol a sors elébed áll
és másnak osztja azúrját
mióta az első vágy megszületett
és az ismeret útra kelt
rögtön utánaosont a "nem"
Egyértelmű, hogy érted! Honnan, meddig.
Szia Bödön!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Örülök,hogy tetszenek a fejtegetések!
Határok mindenhol!
Kint feliratokkal,´bent´jelképessen léteznek!
Azt jelzik,nem szabad átlépni,mert!
Igen egyes határoknak kellenek
Biztonságot adnak.
SajnoS,léteznek kigondolt határok is
folyt
az életakarás rácsos börtönéből
kiszabadul a vágy
csak fel kell lázítani magadban
az önző
kicsinyes felfogást
Igen, ezek belső határok, a lélek korlátai, melyeket csak belülről lehet feloldani!
Mi lenne a szabadító?
az életakarás rácsos börtönéből
kiszabadul a vágy
csak fel kell lázítani magadban
az önző
kicsinyes felfogást
Íme a recept for a man, a megoldás!
Bravúros eszmefuttatás. Könyörtelen, zárt logika!
Folytatom…
folyt
Sajnos léteznek kigondolt határok is,amiket az önkény
gondol ki az alárendelteknek!
Számtalan létezett-ik belölük a történelemben.
"az önző
kicsinyes felfogást"meg ki kell radírozni magunkból és mindig
a bajban jutottak érdekeit védeni!
Köszönöm igazán értö hozzászólásaidat!
Nagyon sokat segítenek!
Szép napot!
várlak
Tetszik… 😊
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen,hogy meglátogattál!
Igazán jól esett,hogy elnyerte tetszésedet!
A szó" tetszik" mindent elmond!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Ui…melyok rész tetszett legjobban?
Kedves Sailor, ez a rész tetszik a legjobban:
"nem ismernénk meg egymást az utcán
nem tudni merre jársz
de ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled
gondolj arra az ősi képre
– miért nézel rám könnyesen? –
mikor találkoztunk a napsütésben
és az első szó született
szeretlek "
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen,hogy jelezted melyik rész
tetszett a legjobban!
Örültem Neked!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen,hogy jelezted melyik rész
tetszett a legjobban!
Örültem Neked!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen,hogy jelezted melyik rész
tetszett a legjobban!
Örültem Neked!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Ez is egy szép darab a "remény-versek" közül.
Legalább az maradjon meg nekünk, mert a kilátásaink napról napra rosszabbak.
Köszönet a buzdításért!
Szeretettel,
Ida
´Kedves Ida!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Hiányoztál!
Igen a remény :"az maradjon meg nekünk, mert a kilátásaink napról napra rosszabbak."
Azt senki nem tudja elvenni tölünk!
Örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia Sailor! Engem is megfogott a második vers! A képek az emlékekről. "a múlt bronzkapuját hiába döngetem
senki nem felel
talán azok a holtfáradt nyomok
mit ezer élet álma maga után hagyott
tudják a titkot
ahol a sok ellobbant tett
rejtett gondolat helyet kap
és a közös vágyak találkoznak"
Szia Bödön!
Köszönöm szépen hozzászólásaidat!
Örültem,hogy a második ´megfogott´!
Igen,talán:
"talán azok a holtfáradt nyomok
mit ezer élet álma maga után hagyott
tudják a titkot"
Üdv:sailor
Szép napot!
A vers befejezése nekem is nagyon tetszik. Nem szabadna elemezni, mert önmagáért beszél. Muszáj nekem is idéznem:
gondolj arra az ősi képre
– miért nézel rám könnyesen? –
mikor találkoztunk a napsütésben
és az első szó született
szeretlek
Folytatom!
folyt
"Nem szabadna elemezni, mert önmagáért beszél."
Köszönöm!
Szép napot:sailor
Szia!
Telitalálat.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Örülök,hogy így látod!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Eferesz!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Örülök,hogy így látod!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia sailor! 🙂
Mivel a három verset egy főcím alá rendezted, egységként tekintek rá, melyben viaskodik egymással "igen" és "nem". Ez a váltakozás először bizonytalansággal, majd erővel tölti meg soraidat, a zárásban pedig az "igen" győzedelmeskedik, még ha nem is hétköznapi módon.
Tetszik, hogy kíváncsivá teszed, majd egyre beljebb hívod az olvasót, eközben a titokról – szinte észrevétlenül – lehull a lepel, a végén már kristálytiszta kép látható. Mindegyik képeden eltűnődtem, vannak benne olyanok, amelyek különösen közel állnak hozzám. Kiemelem az "óhajallegóriát":
"egy óhaj elindult az éjben
megtalálni rég nem látott mását" – ez mesés, nagy kedvencem.
Különlegessége még ennek a füzérnek, hogy egyszerre van benne jelen racionalitás és líra: először gondolkodásra késztet, majd az érzésekre hat. Szerintem ez az egyik erősséged, hiszen találkoztam már nálad hasonló "technikával".
Nagy örömmel olvastalak, köszönöm a versélményt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Megtisztelsz!
Nagyon jól látod az " igen" és a " nem" viszonnyát a versben!
A bizonytalanságból,a reménytelenségböl a remény és az életakarás
útjára térést!
I
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Megtisztelsz!
Nagyon jól látod az " igen" és a " nem" viszonnyát a versben!
A bizonytalanságból,a reménytelenségböl a remény és az életakarás
útjára térést!
Örülök,hogy találtál bennük képeket amelyek közel állnak Hozzád!
Jól látod,hogy a racionalitást sokszor a megoldás öröme követi!
Erre nagyon törekszek!
Köszönöm szépen nagyon értékes kozzászólásodat!
Sokat,nagyon sokat jelent-enek!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Szia Sailor! Most térek vissza a harmadikhoz. Két összeférhetetlen. Jól indul, megpróbálom elképzelni. :Személy, tárgy fogalom? Fogalom, óhajokról van szó! Ők lettek megszemélyesítve. Egyik keresi a másikat, megpróbálja megtalálni " rég nem látott mását" És mi történik? Megtalálja. De. Jön a meglepetés. Szebbnek képzelte, érthetőbbnek, többnek! A saját mását, a másik felét!
Micsoda sokk. Ilyen vagyok. Döbbenetes történet, tényleg az epika és a líra határmezsgyéjén!
Egymásnak estek. (héja nász az avaron). A bamba, a közömbösségig érdektelen nagyérdemű megbámulta "őket", "hogy egy gomolyag cél nélkül rohan a mélybe
s a két összeférhetetlen
egy lett örökre"
Kegyetlenül ütő sztori! Bírom az ilyen lírai történeteket, melyek valahol a lélek legbelsőbb síkjain Játszódnak. Gondolkodásra kényszerítik az embert, s önmagukkal való szembenézésre!
Üdvözlettel: én
Szia bödön!
Köszönöm szépen jöttödet!
Csoda jól elemezted a két összeférhetetlent!
Igen sokk…mikor igazán hús vér öltözetben,
minden kibeszélés nélkül látjuk igazi magunkat!
Jön a meglepetés,tényleg ilyen lennék?
…és a beképzelt értékek szétfoszlanak!
Kellenek ilyen magunkba szálló percek,mert csak
az öszinteségre építhetünk újat és érdemest!
Nagyon szépen köszönöm hozzászólásaidat!
Nagyon értékelem öket!
Üdv:sailor
Szép estét!
Kedves sailor!
Versed fő témája, címe: "amit csak érint a remény" Igen a remény mindent
érint egy emberben, hiszen reménység nélkül létezésünk teljesen értelmetlen
lenne. Maga az emberi létezés kötődik a reményhez, mely élteti szíveink
vágyait, boldoggá téve lényeinket. Csak a mai világban, az emberi erőfeszítések
reményei globális szinten szertefoszlanak, s ha azok megbuknak, következik az
egyénekbe való hervadás a remény tekintetében. Mely látszik is, hogy lassan a
világ emberisége lázad a kormányzatok ellen, mert reményük valósulása szerte
foszlani látszik boldogságuk tekintetében.
Persze sokan bíznak, hogy javulni fog, de oly nyomorúság következik e földön
amekkora még soha, de soha nem volt az emberi történelemben. Tudható meg
a Teremtőtől mely szavak a Biblában olvashatóak, s a megoldás is ott található.
Most ennyit. Fogok jönni hamarosan.
Szépeket! Zoli
Kedves Zoltán!
Köszönöm szépen hogy értékelted!
Jól látod:" a remény mindent
érint egy emberben, hiszen reménység nélkül létezésünk teljesen értelmetlen"
Igen,sokszor csak a remény tart életben sokakat!
A mai események kimenetele bizonytalan.
Nagyon bizonytalan!
Az embereken eluralkodik a félelem,mit hoz a holnap!
"de kel a nap
egy új nap
terem a határ"
Reméljük,hogy így lesz!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
foyt
"Mely látszik is, hogy lassan a
világ emberisége lázad a kormányzatok ellen, mert reményük valósulása szerte
foszlani látszik boldogságuk tekintetében."
Nagyon sok tenni való létezik,szinte kielégíthetetlenek
az elvárások!
Egyedül az éghajlat okozta károk és a szinte lakhatalanná lett földrészek
óriási eröfeszítésbe kerülnek,hogy úgy ahogy megoldódjanak…és és és
Barátsággal:sailor
foyt
"Mely látszik is, hogy lassan a
világ emberisége lázad a kormányzatok ellen, mert reményük valósulása szerte
foszlani látszik boldogságuk tekintetében."
Nagyon sok tenni való létezik,szinte kielégíthetetlenek
az elvárások!
Egyedül az éghajlat okozta károk és a szinte lakhatalanná lett földrészek
óriási eröfeszítésbe kerülnek,hogy úgy ahogy megoldódjanak…és és és
Barátsággal:sailor
"Most ennyit. Fogok jönni hamarosan."
várlak
Kedves Sailor!
Az első vers elgondolkodtató, logikusan felépített reményvers. Nagyon szép az egész!
"de kel a nap
egy új nap
terem a határ"
Nagyon megfogott a második vers!
"tudják a titkot
ahol a sok ellobbant tett
rejtett gondolat helyet kap
és a közös vágyak találkoznak" Gyönyörű vers!
"nem ismernénk meg egymást az utcán
nem tudni merre jársz
de ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled
gondolj arra az ősi képre
– miért nézel rám könnyesen? –
mikor találkoztunk a napsütésben
és az első szó született
szeretlek " Csodaszép!
A harmadik:
Reménykedjünk hogy majd minden jobb lesz, mint most…
"a közömbösség megbámulta
hogy egy gomolyag cél nélkül rohan a mélybe"
Gratulálok mindhárom értékes, kitűnő versedhez! Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Suzanne!
Köszönöm szépen látogatásodat!
Örülök,hogy az elsöt elgondolkodtatónak és reményteljesnek
találtad!
Annak,hogy idézted a másodikat és hogy megfogott!
A harmadiknál írod.
"Reménykedjünk hogy majd minden jobb lesz, mint most.."
Nagyon,nagyonn jó kellene!
Örültem jöttödnek
Üdv:sailor
Szép napot!.
Kedves Suzanne!
Köszönöm szépen látogatásodat!
Örülök,hogy az elsöt elgondolkodtatónak és reményteljesnek
találtad!
Annak,hogy idézted a másodikat és hogy megfogott!
A harmadiknál írod.
"Reménykedjünk hogy majd minden jobb lesz, mint most.."
Nagyon,nagyonn jó kellene!
Örültem jöttödnek
Üdv:sailor
Szép napot!.
Szia!
Többször elolvastam, nagyon tetszettek. Mindegyikben csodásan ábrázolod a lelkedben dúló folyamatokat, a remény, a szeretett, a vágy….nagyon megérintettek. Talán a 2. ami igazán elvarázsolt, megfogott. Gratulálok ehhez a "hármashoz"! a múlt bronzkapuját hiába döngetem
senki nem felel
talán azok a holtfáradt nyomok
mit ezer élet álma maga után hagyott
tudják a titkot – ez a kedvencem- üdv hundido
Kedves Hundido!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Örülök,hogy a lélekben dúló folyamatokra utaltál!
Ezt egy olyan ´kiaknázatlan terület,hogy akárhányszorr
megközelítjük,mindig többet látunk,mindig többet kapunk
…gazdagabbak leszünk!
Köszönöm az idézetet:" a mult brozkapuját"…nagyon örülök,
hogy elnyerte tetszésedet!
Örültem jöttödnek!
Üdv:sailor
Szép napot
Kedves Hundido!
Köszönöm szépen értékelésedet!
Örülök,hogy a lélekben dúló folyamatokra utaltál!
Ezt egy olyan ´kiaknázatlan terület,hogy akárhányszorr
megközelítjük,mindig többet látunk,mindig többet kapunk
…gazdagabbak leszünk!
Köszönöm az idézetet:" a mult brozkapuját"…nagyon örülök,
hogy elnyerte tetszésedet!
Örültem jöttödnek!
Üdv:sailor
…csendesen pislog bennem a délután
a napsütés kissé halovány
– most –
és az első szó megszületett
mikor minden dal elcsendesedett
s a világ zajában csak Te hallottad meg
– mit dobban a szív –
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen látogat´sodat!
Nagyon szép délutánod lehetett!
Mikor " csendesen pislog…a délután" és elül a zaj,
arra belsö zajra gondolok ahol a problémák születnek.
Ilyenkor minden ´lehetséges´lesz!
Az ilyen pillanatokban érnek meg az elhatározások,
tervek születnek,egy ´új´ébredezik bennünk!
Az ihlet maglátogat és halljuk
"- mit dobban a szív -"
Örrültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Kicsit fáradtan, kicsit megkésve, de végül csak ide értem! ( A pici nemrég aludt el, és hát mostanában ő szabja meg mikor mit lehet 😅 )
Mint minden eddigi hozzászólásomnál, itt is megjegyzem, hogy remek verseket hoztál megint. Olyan verseket hozol minden alkalommal, amibe bárki bele tudja képzelni magát.
!Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy meglátogattál!
"Kicsit fáradtan, kicsit megkésve, de végül csak ide értem!"
írod:
Nagyon örülök hozzászólásaidnak,sokat jelentenek!
Igazán sokat!
A pici szabja meg mikor mit lehet,ezen jót derült
Határok – Hát igen ! Van az a közkedvelt mondás, hogy " határ a csillagos ég" …. Hát persze, bár így lenne… Vannak határok, általában mi magunk hozzuk létre őket. Talán nem szándékosan, de elég egy -egy rossz élmény ,tapasztalat,kudarc és máris azt mondjuk magunknak, – én ezt soha többé – és máris itt egy fal! Sajnos, ezek sok mindent el vesznek tőlünk. Lemaradunk olyan dolgokról, élményekről, emberekről amik és akik hoznának egy kis fényt, persze ha mi nem épp háttal állnánk neki. Mert, amitől félünk, attól elfordulunk. Húzunk oda egy "falat", hogy mégcsak ne is lássuk. Van, hogy előbb utóbb azt vesszük észre, bármerre fordulunk egy falba ütközünk. Szó szerint szinte "börtönbe " zártuk saját magunkat. Hihetetlen, de saját magunk védelmében ezt a börtönt nagyon sokáig képesek vagyunk fenntartani. De szerencsére a versed jól zárul, hiszen mindig van valami/ valami aki miatt végül végül érdemes kitörni.
ezen jót derültem!
A határokról amit írsz csoda jó gondolatok!
Igen,sokszor magunk hozzuk a határoket létre!
Kizárunk magunból minden ´kényelmetlent´és
nem vesszük észre,hogy sok értéket útszélen hagyunk.
A lejtön lefelé könyebb,az értékekért sokszor
fársztó utat kell megjárni.
Elzárkózunk a magunk kis világába,nem akarjuk látni a bajokat
mások szükségleteit.
Idézem gondlataidat:
" Húzunk oda egy "falat", hogy mégcsak ne is lássuk. Van, hogy előbb utóbb azt vesszük észre, bármerre fordulunk egy falba ütközünk. Szó szerint szinte "börtönbe " zártuk saját magunkat"
remekül fejezted ki
Rokonlélek – Itt már az első sorban elkalandoztam.Volt idő gyerekkoromban, hogy gyertyával voltunk kénytelenek világítani otthon.Így vissza gondolva,annyira békés volt.Nem volt könnyű akkoriban, de nagyon sokszor hiányoznak azok az idők…. Vissza a vershez! Igazából nem is tudom mit írhatnék ehhez a vershez. Nincs mit hozzá tenni, nincs mit elvenni! Azon gondolkodtam, hogy ez szerelmes vers e ? Az első fele nem annak tűnt, a második inkább. Mindenesetre nagyon szép, nagyon megfogott.
"Volt idő gyerekkoromban, hogy gyertyával voltunk kénytelenek világítani otthon.Így vissza gondolva,annyira békés volt.Nem volt könnyű akkoriban, de nagyon sokszor hiányoznak azok az idők…."
Eszünkbe jutnak azok az idök,azok a percek,mikor boldognak éretpk magunkat.
Eszümkbe jutnak,mert a múlt mindig szebben ragyog,a jelen tele
porfelhökkel sokszor!
Az egyén vágyik arra a lelkébe lappangó vágyak kiteljesedéséért.
Sokszor a képzelet épít szebbnél szebb képeket és ha nem történnek meg
fáj az elérhetetlen!
A BOLDOGSÁG utáni vágy mindenkiben ott él.
N
két összeférhetetlen – és végül, de nem utolsó sorban a harmadik. Lehet, hogy ezt olvastam már??? Olyan ismerős! Nagyon szép ez a vers is .
Nekem ezek közül a második vers második fele tetszett leginkább.
"nem ismernénk meg egymást az utcán
nem tudni merre jársz
de ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled
gondolj arra az ősi képre
– miért nézel rám könnyesen? –
mikor találkoztunk a napsütésben
és az első szó született
szeretlek" – egyszerűen gyönyörű! Mostanában a szerelmesebb versek jobban tetszenek 😅 ! Illetve amit ide a megjegyzéshez írtál, az is nagyon megfogott! Valamiért a Te verseid mindig nagyon átjönnek. Mindig keresem mikor töltesz fel újat… Hát azt hiszem rajongód lettem 😅🤔🙃 !
Néha kapunk egy egy kis morzsát belöle.
Egy ösi vágy él bennünk,hogy szeressenek,hogy
értékeljenek,elfogádjanak!
Egy ösi vágy kinyitja a képzelet kapujßat és álmodunk
szebbnél szebb meséket.
Álmodozunk az ideálról.
…és fáj,fáj,fáj az el nem ´ért!
Ismételten köszönöm jöttödet!
Nagyon sokat jelentenek gondolataid.
Eröt adnak!
…és ennél szebbet remélni sem lehet:
"Hát azt hiszem rajongód lettem 😅🤔🙃 !"
KÖSZÖNÖM!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
.
"az életakarás rácsos börtönéből
kiszabadul a vágy
csak fel kell lazítani magadban
az önző
kicsinyes felfogást"- hogy ez mennyire igaz és találó az élet minden területére!
"a két összeférhetetlen
egy lett örökre"- ami összetartozik, annak egyesülnie kell valamikor!
Tetszett az írásod.
Üdv. : Tamás
Kedves Tamas!
Köszönöm szépen hozzászólásodat!
Igen,az önzö,kicsinyes felfogáson túl kell lenni.
át kell lépni rajta.
Szinte bezárjuk magunkat vele!
Kényelmesebb
önzöen csak magunkra gondolni!
Akkor ébredünk csak fel,ha kell segítség,mások segítsége!
Örültem jöttödnek!
Üdv:sailor
Szép napot!
“de kel a nap
egy új nap”
Minden nap egy új lehetőség kezdete.
“egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled”
Ezt a hiányt sokszor átéljük életünk során.
“szebbnek képzelte
élhetőbbnek
többnek”
Más a képzeletünk, min a valóság.
Szeretettel jártam nálad.
Rita
Kedves Rita!
Köszönöm szépen látogatásodat!
Örültem az idézeteknek!
Eltaláltad a lényeget!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
kedves Sailor!
Végig olvastam az értékeléseket is…. nem tudok már mit írni, hisz mindent elmondtak az előttem szólók!
Egyszerűen remek! Utánozhatatlanok a fejtegetéseid.
Szeretettel: Zuzmara
Kedves Zuznara!
Köszönöm szépen,hogy olvsatad!
Jól esett,hogy tetszett!
Örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Namaste
Drága Sailor,
reményverset kerestem az alkotásaid között….ez érintett meg legmélyebben.
ha megszólalsz
lelkem azonnal rád talál
egy szó kinyit
egy érzés újra fáj
hiány él bennem nélküled
Mindent elmondó sorok. Azért vagyunk eltörve mi emberek ,hogy bejuthasson a fény.
a “most” nehéz lakattal zárt jelen….Érzem,hogy azóta megtaláltad a kulcsot. 🙂
Mély elismeréssel, szeretettel:
M.
Kedves Napfény!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
“Azért vagyunk eltörve mi emberek ,hogy bejuthasson a fény”
Igen.kell neki egy kis rés,mert ha minden ajtót ablakot bezárunk,
nem tud beJutni és a sötétben maradunk!
“.Érzem,hogy azóta megtaláltad a kulcsot”
Nem könnyü megtalálni,mert nehéz lakattal zárt a jelen!
Reménylakattal csak!
Örültem jöttödnek!
Legyen nagyon szép estéd!
Szeretettel:sailor