Ember, Kurt, a szádban arany.
Vagy te vagy maga a hajnal?
Nem, Karl, bár ez a szám aranya,
de nem vagyok az éj hajnala.
Jó, Kurt. De lábaid rövidek.
Hazudósak ma az ilyenek?
Jaj, Karl, lehet, hogy rövid, a láb,
De én, soha sem hazudok ám.
Te, Kurt, a szavad sivít, ha szólsz.
Lehet, hogy már holnap elpatkolsz?
O, Karl, úgy fúr a szavad szele.
Ingerelsz vele, már egy hete.
Ha a nyelved még tovább pörög
Csontod majd sírgödörbe zörög.
Nyugodj le, Kurt, és jó ha figyelsz:
A humor az, ha mégis nevetsz.
Fordította Mucsi Antal
Humor ist …
Mensch, Kurt, du hast ja Gold im Mund.
Bist du vielleicht die Morgenstund?
Nein, Karl, ich hab zwar Gold im Munde,
bin aber nicht die Morgenstunde.
Gut, Kurt. Doch hast du kurze Beine.
Bist du vielleicht der Lügen eine?
Ach, Karl, zwar ist es kurz, das Bein,
doch tat ich niemals lügen. Nein.
Du, Kurt, ich hör, jetzt pfeifst du noch.
Bist du vielleicht das letzte Loch?
Oh, Karl, hör auf mit deinem Loche.
Du nervst mich schon seit einer Woche.
Wenn du nicht aufhörst, mich zu nerven,
werd ich sogleich ins Loch dich werfen.
Beruhig dich, Kurt. Und gib drauf acht:
Humor ist, wenn man trotzdem lacht.
Andreas Kley
18 hozzászólás
Kedves Tóni!
Nagyon ügyes a fordításod.Kérlek, hogy az első versszakot
is csináld meg úgy , hogy jambusra, ti, tá, azaz hosszú
szótagra végződjön.
Megnézem, hogy ez a fordításod 2013-ban fent volt-e már valahol…
Üdvözöl Attila
kedves Attila, köszönöm a véleményedet, de ne keresd mert nem is tettem fel, nem találtam valami érdemes versnek, de most a felhívásra mégis feltettem, habár a véleményem a verstől még mindig ugyan az.
üdv Tóni…
Kedves Attila, ne is keresd mert nem tettem fel akkor, valahogy nem éreztem ennek semmi értelmét, Az ajánlatodra azonban most és is megpróbáltam javítani, de nem tudom, hogy sikerült e?
Ez a javításom eredménye:
Humor az …
Te, Kurt, tán aranybánya a szád.
Vagy te vagy a hajnalhasadás?
Nem, Karl, szám nem aranybánya tán,
’s nem is vagyok a hajnalodás.
Jó, Kurt. De lábaid rövidek.
Ki hazudik soha sem hiszek?
Jaj, Karl, lehet, hogy rövid, a láb,
de én nem vagyok egy hazug báb.
Te, Kurt, a szavad sivít, ha szólsz.
Lehet, hogy már holnap elpatkolsz?
Karl, úgy ömlik belőled a szó.
Már egy hét óta csak rám mászó.
Ha a szád még tovább így röfög
Csontod a sírgödörből zörög.
Nyugodj le, Kurt, és jó ha figyelsz:
A humor az, ha mégis nevetsz.
üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Az első versszak új megoldása remek.Gratulálok.
A másodikat persze emiatt át kell írni,
de meg kell hagyni a tá, ti végződést.
Például így:
Nem, Karl, a szám nem aranybánya,
S nem vagyok hajnal hasadása.
(Ha akarod ez a tiéd!)
A többit hagyd úgy, ahogy az első variációdban van.
Itt kutya hideg, minusz 17 C vagyon, szerencse,hogy nincs
áramkimaradás.
Üdvözöl Attila
Nem valószínű, hogy ezt a verset korábban fordította volna közülünk bárki… Én vettem ki a Deutsche Gedichtsbibliothek Humor rovatából. Vagyis most én vagyok az előfordító, Attila és Tóni a követő… De nagyon jól van ez így, a 3 magyar fordítás-verzió összevethető.
Kedves Tóni!
Megvidámodtam kissé!:-)
Köszönöm szépen!
A második változat is tetszett, lehet kicsit jobban is!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Tóni!
Megvidámodtam kissé!:-)
Köszönöm szépen!
A második változat is tetszett, lehet kicsit jobban is!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Tóni!
Megvidámodtam kissé!:-)
Köszönöm szépen!
A második változat is tetszett, lehet kicsit jobban is!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Számomra a fordítás semmi esetre se versenyfutást jelent, az egyedüli mérvadó a fordításkor, az, hogy mit érzek amikor az eredeti verset olvasom, úgy a német versnél, mint a magyarnál is. A költő neve, ismeretsége kevésbé számít, mert ha "megfogott" amikor olvastam, akkor úgyis lefordítom. Ezt a verset, Kley-től 2013 Május elsején fordítottam, egy egyeli okból, mert a közmondások, idézzetek, már több mint ötven éve a kedvenceim, és azok segítségével sajátítottam el a német nyelvet is. Feltenni nem akartam, mert őszintén megmondva, nem találtam a tartalmát "ütőnek". Most csak Dávid megjegyzésére: "Ha nem vállaljátok be, azt megfutamodásnak fogom tekinteni… " tettem az oldalra fel. Soha sem harcoltam az életben az első helyért, nem is futamodtam sohasem egy kihívástól el, amennyiben annak értelme volt(habár ami az értelmet jelenti, abban itt is kételkedem. Köszönöm az olvasást és
üdv Tóni…
Tóni ezek szerint nem hallott költők "vetélkedéséről", amit neves költőink bizony nemegyszer bevállaltak önként és dalolva. Talán arról sem hallott, hogy évente drámaíró versenyt hirdetnek Magyarországon, amikor megadott idő alatt kell egy egyfelvonásos színdarabot írni, aztán a nyertesét be is mutatják színházban, magát a nyertest jutalmazzák, nevét világgá kürtölik…
Kedves Dávid, miért írsz te nekem harmadik személyben, nem direkt. Igen is hallottam róla, tudom is, de az még nem azt jelenti, hogy nekem is muszáj azt csinálni. Én például, nem veszek részt sohasem semmilyen pályázaton, én nem akarok semmit sem nyerni, én megvagyok elégedve az én szerény életemmel, és ha hiszed, ha nem boldog is vagyok. Én az írásban nem a hírességet keresem, hanem a megelégszem azzal is, ha valakinek is egy pár percre eltudom a mindennapi problémáitól a gondjait venni. Hány ember megtett mindent, hogy híres legyen, és amióta az, csak panaszkodik, hogy nincs egy nyugodt perce sem, és ami a legnagyobb szemtelenség, hogy lenézi azokat, aki híressé tették. Köszönöm, én nem akarok közéjük tartozni, Te többet tudsz, többet is akarsz, semmi kifogásom ellene, de ennek ellenére mégsem vagy vele megelégedve, én pedig igen, azzal amim van. Hogy is mondja egy közmondás: Nem az a gazdag, akinek sok van, hanem az aki kevéssel is megelégszik. Köszönöm, és üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Ha te a kevéssel megelégszel, akkor olvasóid is kénytelenek lesznek beérni ezzel a kevéssel…
Én próbálok kicsit többet nyújtani nekik…
Van ismerősöm, aki már több tucat kötetecskét kiadott verseiből, én még egyet sem…
A kultúra lovagjai már, és nem tudnak helyesen írni, fogalmazni…
Köszönöm, hogy ilyen alaposan, gondosan és pontosan fejtetted ki véleményed!
Üdv: Dávid
Attila,
Köszönöm a véleményedet, itt tegnap egész nap mínusz 8 – 10 fok volt, de ma reggelre csak minus kettő…üdv Tóni…
Kedves Dávid, van amikor a kevés a több.
Én mindig Móra Ferenc mondásával éltem és élek:
"Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek."
üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Jól hangzik Móra mondása, bár sok ilyen kolompszó hangozna ma az országban. Móra tanár úr, a kiváló régész, múzeumigazgató, számos nagyszerű könyv szerzője igazán szerényen nyilatkozott, miközben tudásával túltett nem egy nagy regiszterű akkori orgonán. Az ő kolompszava után azonban többségében nem birkák jártak, hanem kiművelt, igényes, olvasott emberfők sokasága.
A templomtornyokba pedig már nem kolompokat, hanem harangokat függesztettek,
mert igényelték az emberek a szebb hangzást…
Üdv: Dávid
Kedves Dávid, nem akartam erre az új sértegetésedre válaszolni, mert ha csak engem érintett volna, oké, ezt már megszoktam. De te megérdemled az: "Udvarias sértegetések nagydíját!" mert mint ahogy írod: "Az ő kolompszava után azonban többségében nem birkák jártak, hanem kiművelt, igényes, olvasott emberfők sokasága." Ezek szerint azok, akik engem olvasnak, birkák. Ezt nem vártam el tőled.
Tóni…
Kedves Dávid!
A többek között ahogy írod: "Az ő kolompszava után azonban többségében nem birkák jártak, hanem kiművelt, igényes, olvasott emberfők sokasága!" Akkor te szerinted az én kolompszavaim után csak a birkák járnak? Szerintem ez egy kicsit erős megjegyzés az én fordításainak az olvasóival szemben,
Üdv Tóni…
Kedves Tóni!
A kolompszót te említetted elsőnek, és arra szüksége is van mind a nyájnak, mind a pásztornak. Aztán hogy ki hova tartozik, esete válogatja… Az olvasók mindig kivételek, nekik csak köszönet és tisztelet jár!
Üdv: Dávid :))