Bukott angyalok
Tépett, s rohadó
Hártyás szárnyakkal
Hanyatlanak
A hajnalodó nap
Vörös színe alá,
Rozsdás kehelyből
Véredet isszák,
S lelépve egy kábelről
Feléd áramlanak,
Nincstelen testükkel
Átjárnak,
S hiába veszed fel pajzsodat,
Elér a romlás…
Mind angyalarc csupán,
Keret egy ördögnek,
Percek múltán
Beleveszel örökre.
Foszló szárnyával
Körbezár,
Tollába fulladnál,
De még felmerül valami,
Egy utolsó suttogás,
Hogy angyalárny csupán,
Egy angyalarcú lány
Ki átnéz a szakadó hártyán,
Nincstelen lélek,
Kihez odanyújtanád kezed,
S védenéd,
De magadat védd,
Hisz kiszívja véred,
Széttépi a szíved,
Majd végigfutva a kábelen
Eltűnik örökre…
14 hozzászólás
Jó, érdekes, ahogy rögtön egy erős “látomással” indul. Szerintem az egész egy apokaliptikus látomás.
Köszönöm a véleményedet Zerny! Tényleg egy látomás az egész, de mégis vhol van benne egy találkozás az igazi élettel.
Szia! Nekem ez is nagyon tetszik. Most általánosan fogom írni, azokra a verseidre, amiket eddig olvastam: Tetszik, hogy nem túl gyakori Nálad a sorvégi rím, sokkal inkább soron belül rímeltetsz, és ez nagyon feldobja az írásaid. (Megint leírom, hogy aki ismer, tudja, nem nagyon szeretem a rímeket, keretbe zárnak.) Talán épp ezért tetszenek jobban azok a versek, amik nincsenek erőltetett rímekbe zárva.
Gratulálok, a Te műveid számomra tökéletesek! Köszönöm, hogy részese lehetek!
Üdv, Jodie
Kedves Hayal,
köszönöm a hozzászólásaidat az én verseimhez.
Részben egyetértek Jodieval, abban, hogy jók a “sorközepi” rímek: mert érzed, hogy valahol ott van, rímel, lüktet, de mégsem olyan evidens, kereseni kell, nincs ott egyből.
A versnek pedig tetszik nagyon a hangulata, mint egy álom, olyan az egész, talán nem szól különösebben semmiről, kicsit megfoghatatlan, néhol ijesztő, és mintha kicsúszna a kezed közül az irányítás, ami van, az _történik_ veled. És a végén eltűnik örökre. Nekem ezt adta ez a vers és örülök, hogy olvashattam.
Üdv
Zsázsa
Zsázsa köszönöm “leveledet”, nagyon jól estek a szavaid, örülök, hogy átadhattam valamit a képzelet szárnyalásából egy vers által! Köszönöm, hogy elolvastad!
jó szó erre versre, hogy egy látomás…elolvastam az előttem szólókat (általában így szoktam)…egy apokaliptikus látomás…aminek van lüktetése, de szerintem túl szabálytalan, én azt szerettem volna itt érezni, h küzdök a sötét erők ellen és hallom a szívem dobogását, és egyre gyorsabb és gyorsabb és gyorsabb…majd a végén megáll, vége…szerintem így sokkal jobban felfokozhattad volna versed…izgalmasságát…olvashatóságát (inkább úgy mondom, h szavalhatóságát)
…egy álom(?)…nem szívesen álmodnék ilyet (ez volt itt a vicc)
…képalkotásilag tetszik, könnyen vizualizálható
…a rímeket illetően, szerintem a sorvégi rímek (persze, ha nem erőltetettek) elősegítették volna ennek az álomnak a dam-dam-ját…hogy érezd a dobokat, miközben téged ki akarnak égezni…feszültség…
örülök, hogy olvashatlak!
további sikeres alkotást!
miközben téged ki akarnak végezni…feszültség…
(kis hibajavítás)
Tiszta vizet öntve a pohárba, ez nem csupán egy látomás… ez egy férfinak szól(vagy akár mindnek) akiket elbódítanak az “angyalarcú” ostoba nők….(tisztelet a kivételnek!!!!!!) Belesüllyed a világukba, aztán rájön, hogy mind csak kihasználja (tehát mégsem olyan ostobák ebben az értelemben:-)) De mire feleszmél, már “végigfutottak a kábelen”….
Köszönöm AmigoH a véleményedet, talán azért sem pörög fel a végletekig ez a vers, mert a keserédes tényhez akartam eljuttatni, hogy “már elveszett a férfi a karmok közt,nincs remény”….ezért lassult le az egész szerintem….na mit tudom én, ez jött:-)))))
Ez már csak a magyarázom a bizonyítványom történet itt…… megfontolom amiket írtál és örülök, hogy elolvastad,véleményezted!
Egy látomással indul, majd hirtelen átcsap az életbe, és rájövünk, hogy ez a valóság. “A férfi végzete a nő” valóban, de.. vajon látjuk az igazi arcukat?
Amikor olvastam a verset nagyon megtetszett, de ahogy leírtad az egész lényegét, a magyarázatot, a szívembe zártam.
Szerintem a rímek tökéletesek, jól megszerkesztett az egész. Csak gratulálni tudok.
Őszinte elismerésem!:)
Nagyon köszönöm Tethys, boldogság volt olvasni a soraid, örülök, hogy tetszett!
A Férfi végzetét feded fel előttünk. Egyszerűen Remekmű. Szerintem nem kell tovább magyaráznom, mennyire tetszik. :)) Csak gratulálni tudok hozzá, mint az alattam felszólalók.
Üdvözlettel:
Andi
Köszönöm Alkina, nagyon örültem kedves szavaidnak, és annak mégjobban, hogy adhattam valamit Neked!
Bizony, fiatalságom idején, nagyon sok ilyen “angyalárny” sodorta magával a lekem egy darabját.
Szeretettel
Gyula