milyen lesz akkor az árvaságom
szülőtlen magányos éjjelekben
sivár időkig magamban állnom
gyásztalan pusztában megrekedten
elmenni csupán – de isten nélkül
holthideg anyagba kövült lélek
hogy talál egy zugot menedékül
a legvégső átlényegülésnek
emlékeim vajon mivé tesznek
hol lesz helye az emlékezetnek
hogyan zúzza a csontot a bánat
hogyan hordjam a jövő-múlt terhet
merre kutassak hogyan találjak
ürességemben helyet apámnak