Nem tudok nem gondolni arra
Amit nem tehetsz meg már soha
Nem fogod többé a kezem
Nem simogatsz, ha könnyes a szemem
Nem látod felnőni az unokáidat
Nem gondozod többé a kedvenc fáidat
Nem javíthatod meg ami elromlott
Nem lesz semmi sem a megszokott
Hiányzol nagyon, mindig rád gondolok
Nincs kinek elmondjam, hogy szomorú vagyok
Hallasz? Kérdem, és nyílik egy kapu
S a következő autó rendszáma: APU
8 hozzászólás
Szomorú versedben gyönyörűen leírtad milyen egy apa hiánya…
Fogadd szívből jövő elismerésem és részvétem!
Kedves Erika!
Nagyon szép emlékezést írtál édesapádról.
Nem tudom, mennyire közeli az elvesztése, de fogadd őszinte részvétemet.
A szívedben örökké élni fog.
Üdv: József
Nos, igen, ez alap téma, meg is ríkattál vele, szeretettel gondol Rád Ő is, bármennyire nem hiszed….így van.
Kedves Scherika… csak kalapemelgetéssel válaszolok.
d.p.
Jajj, ez nagyon… Könnycseppcsalogató.
Éreztem a versedet. És ez a lényeg.
Hanga
"Nem lesz semmi sem a megszokott"
…soha többé. Én is tudom.
Veled érzek.
Poppy
Köszönöm kedves szavaitokat, és az együttérzéseteket. Szeretettel Era
Nem tudom mit lehet írni ilyenkor…
Nem is írok semmit.
Gergő
Kedves Scherika!
Most jutottam idáig a verseid olvasása során.Szépen irtad ezt a verset.Biztosan könnyedén
jöttek a szép szavak,azt érzem olyan mint mikor kiborul egy "kincsesláda",csak a szép jöhet
mert azzal van tele.Sajnos ezt az érzést én is megtapasztaltam már.
Szeretettel ölellek:hova
Ja és a fontosat majdnem elfelejtem,a "rendszámot" soha nem veszik el tőled,ez vígasztaljon.