Sodor az ár, kapaszkodni
vajon miben lehet?
Egy gyönge ág, reménysugár,
hogyan védhetne meg?
A szennyes víz kavargó, vad…,
még fenntartod magad.
De egyre nő az áradat,
mely magával ragad…
Van e remény, kilábalni,
van e némi esély?
Kitartás kell, és szerencse…,
mindebből nem csekély!
Hopp, elkaphatsz egy jó deszkát
vagy valami mást.
Tán sikerül fára mászni,
várván folytatást…
Sodor az ár, bősz áradat,
itt kitartás segít.
Holnap eljő a pirkadat,
s a víztükör szelíd…
A küzdelem nem hiába,
csak akarni kell…!
Nem tántoríthat félelem,
s a győztes te leszel!
Sodor az ár, kapaszkodni
vajon miben lehet?
Mindig van egy, reménysugár,
s van Istened neked!
8 hozzászólás
Kedves Alberth!
Igazad van ameddig van Istened, lessz is mindig mibe kapaszkodni. Az árviz ,egy egész év, vagy egy egész élet munkáját is tönkre tudja tenni, de sokszor mág emberéletet is követel. A versedben mindezt szápen leirtad. A kapaskodásrol egy kis vicc:Nállunk is bizonyos népcsoportrol, ma van saját országjuk, mikor eljött bácskába, nem ismerte a Tiszát, és fürödni akart, a viz elvitte, kabált segiségért, meghallotta a magyar paraszt aki kapált, odaszaladt, a Tiszapartra, benyujtotta akapanyelit, de az sehogyan sem akart belekapaszkodni, mire a parsztember bekiabált: Fog már meg a kapát! Mira a másik vissza: A kapa nyelét soha!
üdv Toni
Huha, milyen küzdelem az árral… Nagyon jól festetted le a küzdelmet. Érdekes a versed.
Ez a versforma elég nehéz, de Te ezt is sikerrel le tudod győzni.
Üdvözöllek: Kata
Szia!
Biztatás és remény árad a versedből, hogy az ár ellenére is fennmaradhatunk.
Szeretettel: Rozália
Jó vers, tetszett, gondolatiságában és megoldásaiban is.
aLéb
Kedves Toni!
Köszönöm a frissítő viccet! Jót szórakoztam rajta. :)))
Üdv.: Alberth
Kedves Kata!
Bizony, a víz az úr! Ha árad a folyó, akkor legjobb az árral úszni, így maradunk fel legkönnyebben. Persze a kikapaszkodáshoz az uolsó szalmaszál is esélyt adhat. Nem könnyű versforma, valóban, de illik a vershez és szeretek variálni. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Rozália!
Legalább olyan fontos mondanivalója a versnek a sorok közötti jelentés, mely végigkíséri a mondanivalót. Bízni kell, reménykedni, s a kitartás sikerre vezethet, még látszólag esélytelen helyzetben is. Örülök, hogy ezt olvastad ki belőle. Ezért írtam! 🙂
Üdv.: Alberth
Köszönöm, kedves Aléb!
Változatos megoldásokra törekszem, a mondanivalóval összhangban! 🙂
Üdv.: Alberth