se bánat, sem öröm.
Őriz százmillió éve
borostyánbörtönöm.
Ha valaki rám lel,
nem megváltás, csoda;
vitrinbe rakják tetemem
– új kor, új kaloda.
Halhatatlanná tett
a gyanta szörnyeteg.
Tág szemekkel nézem,
s látom – a föld beteg.
Süket-néma vagyok,
semmihez nincs közöm.
De csak egy kő nélkülem
borostyánbörtönöm.
3 hozzászólás
Ez is remek-mű. Már a címe is… Nagyszerű!
(Üdv.: Á.E.)
Valóban remek. 🙂
Semmi sallang. A szavak ereje – borostyánba zárva. Jó vers.
Üdv: Kati