Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:
S mily szívesen fogadnék szót neked!
De átkozott gebe az a Pegaz,
Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.
Tegnap már mintha írni kezdenék,
Egészen a tollrágásig menék,
De, varjú tépje meg a rossz lovát,
Hiába biztatám, hogy: co tovább!
Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talán
Egy kis Petőfiség ragadna rám:
Lekarcolék egy pár "hozzá"-t, "felé"-t,
Csuklott a múzsa s rámrivallt: "elég"!
Mit is haszontalankodom vele,
Mikor szivem zsibajjal van tele.
Vendége jött s avval sok a dolog,
Minden kis érzelem sürög-forog.
Bolond szeles nép! lót-fut céltalan,
S egymásba ütközik minduntalan.
De nem csoda, a szív vendége nagy
S igen kedves neki, mert az te vagy.
Arany János 1817-1882
Zu meiner Freund, Petöfi
Du drängst mich, ich soll Gedichte schreiben:
Gern würde ich deinem Rat treu bleiben!
Doch ein faules Ross ist dieser Pegasus,
der rennt nicht, der ist eine lahme Haselnuss.
Gestern, als könnte ich es anfangen,
bin schon bis Feder kauen gegangen,
aber zum Teufel mit dem verdammten Ross,
der blieb ruhig stehen, wie ein Koloss.
Deiner Pudelmütze hab‘ ich heut‘ aufgedrückt,
vielleicht deine Gedanke mich auch beglückt:
Nur paar Worte von dir: Wie „ertrug“, „Entzug“,
hickst die Muse und ruft es laut: „Jetzt ist genug!“
Warum befasse ich mit solchen Dingen,
welche dem Herz, nur Aufregung bringen.
Gast ist gekommen, und jetzt ist viel zu tun,
alles ist kreuz und quer, wie bei einem Taifun.
Verwirrtes Volk! Rennt hier alles Hin und Her,
überall Wirrwarr, wie bei dem Flammenmeer.
Es ist kein Wunder, wenn du weisst: „Wer das ist?“
Der liebste Gast für ihn, weil der Gast: „Du bist!“
Fordította Mucsi Antal-Tóni
1 hozzászólás
Sajnos, kedves Tóni, azt én nem tudom megállapítani, hogy a németre fordítások milyen, de sejtem, hogy az is jó, mint Arany János remek verse Petőfihez. Örömmel olvastam, örültem, hogy a szép verset újra elolvashattam.
Szeretettel gratulálok ahhoz, hogy fordításokkal is foglalkozol: Kata