Ott bent
tárgyakká tört tettek
anyagba fulladva
tárgytalanná lettek.
Ott bent
szárnyból hullt tollakon
tömeges magánytól
menekült holnapom.
Ott bent
körbe-körbe jártak
aranyhajú fények
jól meghízott árnyak.
Ott bent
született a kezdet
jelen volt a jelen
és semmivé vedlett.
Elém áll a szoba
valamennyi titka
hát még ha az ajtó
ki is lenne nyitva.
3 hozzászólás
jól megszerkesztett vers, de nekem olyan monoton, ahogy így hangosan olvastam. a kötött formákkal olykor az a "baj", hogy elviszik magukkal a mondanivalót vagy az érzelmeket nem is tudom…
egyébként jók az átvezetések, és a képek is, na meg a nyomatékosító "ott bent" kezdések.
Nola
Szerintem jól jött ki ez a tipusú v. kezdés, erőt adott nem tudom mihez, de szerintem ez így jól lett megcsinálva.
Üdv
Kedves Vaj!
klausztrofóbiás biztos nem vagy. Jó ez a vers. Nekem tetszik.
Ági