Apám szemére ráborult az álom,
eltakarta rég-riadt tekintetét.
Sóhaján lopózom, s talán tört kezét
simítanám, de már sosem találom.
Kortalan konok, kőkemény acélba
zártan értek élhető melódiák.
Hallom énekét, a csacska kisdiák…
messzi múlt tanán emelt önmagamba.
Sejtjeit hordozó tükörkép az arc,
mi álmosan köszönt napok hajnalán;
néha dúlt belül, de elcsitult a harc
bágyadón egy ősi country dallamán…
álmaimba rótt szaván a tiszta karc;
síri némaságba bújt az én apám.
62 hozzászólás
Nagyon szép szonett. Gratulálok.
Szia János!
Megtisztelő a véleményed! Jobb lett volna más témáról írni, de ezt dobta az élet.
Köszönöm, hogy nálam jártál!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Tudom a sajnálatos történést általad. Szomorú aktualitás .Szonetted méltó emlékezés.
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta!
Muszáj volt kiírni magamból, talán így könnyebb feldolgozni az újabb veszteséget.
Köszönöm, hogy itt voltál, igazán jólesett!
Szeretettel: Kankalin
Fájdalmas és egyben nagyon szép búcsú Édesapádtól.
Fogadd őszinte részvétem.
Szia Zsike!
Köszönöm a kedves véleményt, jelenléted és együttérzésed!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Szép emlékezés. Őszinte részvétem ezúton is.
Szeretettel Panka!
Szia Panka!
Örülök, hogy méltónak látod a megemlékezést, sokat gondolkodtam, hogy valójában elég-e ennyi, de a szonett forma nem ad több lehetőséget terjedelemben, viszont igen mélyre lehet merülni vele. Próbáltam.
Köszönöm az erősítést!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm,hogy beljebb engedtél megint kicsit az előszobánál. Csak jó barátokkal teszi ezt az ember. Örülök,hogy megosztottad velünk fájdalmas érzéseidet. Részvétem.Az élet már csak ilyen, születünk, aztán ha a kör bezárul megyünk. Veled van az biztos, de a hiány ,hogy "nem tapintható",- az sokáig tud fájni, -én tudom. A vers nagyon szép. Gratulálik!
szeretettel ölellek:Vali
Szia Vali!
Valóban, sokkal beljebb vagyunk, egészen mélyen, ami szinte felfoghatatlan. Olyan dolgokban, amiket már nem lehet elmondani, azaz de. Te ezt pontosan ugyanúgy gondolod, mint én.
Jólesett megnyugtató jelenléted, mint mindig.
Köszönöm a kedves szavakat, s örülök, hogy tetszett a vers!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Egy pillanatra nem figyelek, s a program ördöge elrabolja míves hozzászólásomat. De hát ez a veszteség legyen a legnagyobb, ami érhet.
Nem úgy, mint a te esetedben. Fogadd őszinte részvétem a veszteségben, amit csak lassan lehet elfogadni, de bele törődni soha.
Gratulálok versedhez és hogy mindezt szonett formában vállaltad fel! Minden érzés átjött, de a lelki lenyomatok mélyebbek, plasztikusabbak ezáltal.
Szeretettel: Alberth
Szia Alberth!
Köszönöm az együttérzést, a dicséret pedig melenget, mert te is írsz szonetteket, ezáltal jobban átlátod, mint más. Igyekeztem nagyon mélyre menni, mert ebben a formában csak így lehet, éppen ezért választottam ezt, meg amiatt is, hogy megkedveltem ezt a kötöttséget.
Talán írok majd a szonettről egy szonettet. 🙂
Köszönöm a véleményt és jelenléted nálam!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin
nagyon szépen emlékeztél meg édesapádról…
Sajnálom…
Szia Irén!
Köszönöm megerősítő véleményed, s jelenléted!
Szeretettel: Kankalin
Boszika, ha emléket szeretnél állítani valakinek akkor nem a terjedelem a lényeg. Ebben a szonettben a lelked szólal meg, benne van az is amit szavakkal nem lehet kifejezni. Ez teszi a legméltóbb emlékké amit állíthattál neki. Az, hogy írsz róla neked is segíteni fog…segít a művészeted és a téged körülvevő szeretet is.:)
Szia Boszika!
Tudom, a terjedelem nem lényeges, a mélyre merülés inkább. Ez az érzés szonettért kiáltott, mert kevesebb szóval sokkal többet lehet elmondani, ráadásul eltereli a figyelmet, mert annyira összpontosítani kell a szabályokra, hogy mellette nem marad másra idő.
Valóban segített, hogy leírtam a gondolatokat, s a megerősítés, ami szeretetcseppecskékből származik.
Köszönöm, hogy itt voltál!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Sok olvasás után csak ültem a versed előtt, és egy nagy semminek éreztem magam. Villanásokra visszatért egy kép, valami meleggel átitatott jó, aztán a nagy üresség, mint mikor nincs mibe kapaszkodni.
Nem hittem, hogy a fájdalom ennyire kőkemény alázattal szedhető versbe, arról nem is szólva, hogy mások látszólagos zordsága mögött mennyi finomság lelhető.
A zene érintése csodálatos dolog, még akkor is, ha laikusként sírjuk ki magunkat a hangjegyeken. Alig értek hozzá, de azt tudom, hogy a countryban benne leledzik a bolondosság, virgoncság, csibészség, az egyszerűség, a vágyódás, a líra, egyszóval minden!
… és Ő ez mind magával vitte. Nyugodjon békében! 🙁
Részvéttel és őszinte csodálattal: ottaka
Szia ottaka!
Nagyon jól rátapintottál a lényegre. Valóban vannak olyan egyéniségek, akikben a látszólagos acélos akarat mellett megbúvó finomság rejtőzik. Ezek a legdurvább helyzetek, mert lehet, hogy csak későn jön rá az ember.
A zenét azért foglaltam bele mindenképpen, mert apukámnak gyönyörűen zengő mély hangja volt. Szeretett és tudott énekelni, s többek közt a country volt a kedvence. A műfajról nagyon jó összefoglalót írtál. 🙂
Örülök, hogy ilyen bőségesen elmondtad a véleményed, mert bevallom, azt gondoltam, hogy talán nem lesz érthető. Megnyugodtam, hogy mégis az.
Köszönöm, hogy nálam időztél, az együttérzés jólesik, a csodálat eszedbe ne jusson!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Nem is tudom, hogy mit mondjak. Megrázóan szép szonett.
Néma főhajtásom.
Szeretettel
((Zoli
Szia prince!
Szerintem amit mondtál, az nagyon jó. Ha ilyennek találod a szonettet, akkor talán megfelelően sikerült, a főhajtást köszönöm, ilyenkor sokat segít az együttérzés.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Fogadd őszinte részvétemet; nagyon sajnálom, hogy elveszítetted az édesapádat! Megrázóan szép szavakkal búcsúzol tőle… Ebbe a szonettbe beleírtad a teljes lelkedet… sugárzik belőle a hiány és az a nagy szeretet, ami benned van.
A néma, tiszteletteljes főhajtás tőlem is, és… csodálatos lánya van a személyedben…
A szonetted nemcsak a szavakat, mondanivalót, és az érezhető tartalmat tekintve szomorúan gyönyörű, hanem mint vers is nagyon rendben van…
Szeretettel: barackvirág
Szia barackvirág!
Köszönöm kedves szavaid, melyek egyben megtisztelőek is! Örülök, hogy a tartalom mellett a formát is rendben találtad, mert nekem ez az összhang nagyon fontos. Még csak ízlelgetem a szonettet, s egyre jobban mélyedek. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Minden egyes szeretett ember halála, egy bizonyos vizsga a tovább élőknek. Hála a Jó Istennek, ettöl az érzéstöl a sorsom eddig megóvott. Az édesapámat nem is ismertem, vagyis nem emlékszem rá olyan kicsi voltam, az édesanyámnak pedig a halál a megváltás volt, mert hónapokig elviselt fájdalmak után a halál, mint egy megváltó jött.
Több mint valószinű, rengeteg igazság van Arthur Schopenhauer idézetében amikor azt írja:
"A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan."
Fogadd tőlem is őszinte részvétemet, és haladj sok erővel a kiszabott útadon.
üdv Tóni
Szia Tóni!
Örülök, hogy nálam jártál, ismét megajándékoztál emberi gondolataiddal és a hozzá illő idézettel!
Köszönöm kedvességed! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia kedves Kankalin!
Gyönyörű a szonetted, kimondhatatlanul szép.
Fogadd őszinte együttérzésemet.
Szeretettel
Emese
Szia Emese!
Az együttérzés mindig jólesik, a szép véleményt is köszönöm szépen!
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Elolvastam..meghallgattam..
szívem facsarodik..amíg szól a dal, amíg olvaslak csak sírni tudok.
Írtad érte, írtad magadért…sírtam versed miatt, sírtam apámért.
Fogadd elismerésem a szonettedért, és együttérzésemet fájdalmaddal.
Ölellek kevés szóval, de nagyon nagy szeretettel:
Zsanett
Szia Zsanett!
Ezt a verset két hete kezdtem a fejemben érlelni. Nekem sokat segített, hogy képileg is meg tudtam jeleníteni, mert amikor megírtam, sokkal könnyebb lett minden. Illetve amolyan "kívül nevetek, belül sírok" helyzetté változott, ami azért jó, mert nem keserítem el a környezetemet.
Köszönöm kedves szavaid, jólestek, ugyanígy elismerő szavaid is a verssel kapcsolatosan!
Szeretettel: Kankalin
Elvittem köszönettel a versedet a Zsefy-Cédrus-versekbe.
Én is köszönettel veszem, hogy elvitted a verset! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Őszinte részvétem! Fájdalmasan gyönyörű szonettedhez pedig gratulálok!
Ezt az érzést leírni, megfogalmazni sosem lehet igazán, mégis megpróbálja az ember.
Lelkednek megkönnyebbülést jelentenek soraid könnyebbé téve a dolgok elfogadását.
Gratula!
barátsággal:Fél-X
Szia Fél-X! 🙂
Úgy éreztem, hogy ezt az érzést csak szonettben szabad kifejezni. Kellően tömör, szabályok közt tart, mélységes, minden benne lehet, ami a lényeget takarja.
Köszönöm, örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A szeretet nem enged soha felejteni…
Gratulálok szép szonettedhez, Judit
Szia Judit!
Köszönöm kedves jelenléted és meglátásaid!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Együtt érzek veled! Nagyon fájdalmas időszakon mész most keresztül. Szonetted arról árulkodik, hogy mélyen szerettted őt.
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti! 🙂
Vannak dolgok, melyekről igencsak nehéz beszélni. Ez nem a halál, inkább az élet, ami előtte rejtőzött. Nekem ez éppen ilyen pillanat: mérlegelnem kell a történések "miértjeit".
Ezt tettem a versben, mert a költészet csodákra képes. Hidat emelhet élet és halál, halál és élet között.
Köszönöm, hogy meglátogattál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Versed szomorúsága, és aktualitása az mi e művet gyönyörűvé teszi! De kellettél hozzá Te a mély érzéseiddel, és tehetségeddel, magával az érző emberi lényeddel, hogy ezt így íly meghitten le tudd írni! Köszönöm, hogy olvashattam, és még egyszer részvétünket kívánjuk Gabival Neked! Üdv: GaZo!
Szia Zoli!
Köszönöm a véleményt és az együttérzést!
Szépeket kívánok nektek!
Szeretettel: Kankalin
Remek, ahogyan egy szonetnek meg kell szólalnia. Nem kopogom az üzemeket, eszembe sem jut, pedig a ritmus szépen visz végig, szinte áthúz a versen. Nem enged el a tartalom finom, csendes megfogalmazása sem, ott lüktet belül, és részévé válik az olvasó, így kerek, egész az érzés. Tudom, érzem a zárást, és mégis él bennem a kép, a hang, az emlékek. A záró sor csendes belenyugvás, újra a jelen, a vers dimenzióinak szédítő váltásaiból két kézzel markolom meg a földet. …azt a földet.
Nagyon tetszett a versed , Kankalin, méltó emléknek érzem.
aLéb
Szia aLéb!
Bevallom, egészen elérzékenyültem attól, hogy mennyire finoman éled át a verset. Nagyon köszönöm ezt neked, mert sokat segít az előbbre haladásban.
Örülök, hogy megfelelőnek találtad több szempontból is, szükségem volt erre a megerősítésre, jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Csodállak, több szempontból is. Az egyik a vers maga, a másik az a "filozófia" , életszemlélet, amit a sorok hordoznak….
Szeretettel: Gyömbér
Szia Gyömbér!
Amit írtál, erősített több szempontból is. Értékelted a verset és a gondolkodásomat. Erőt adnak ezek a mondatok, az meg kell, mert sosem elég.
Köszönöm, igazán jólesett!
Szeretettel: Kankalin
Sajnos ismerős érzések. De volt erőd leülni, lelkületed, hogy papirra vesd ezeket a sorokat,ami velem-velünk is tudatja,hogy miként lehet fájdalmasan is kiáltani, hogy azok a mondatok mégis csendesen guruljanak végig arcunkon.
Hogy miért szép a szonett, aléb leírta. szer:ruca
Szia ruca! 🙂
Erőm kevés volt, nem is ment könnyen. A szabályokat be kellett tartanom. Ha valaki kétségek közt lebeg, jól jön egy kis kötöttség. A szonettet szeretem, mert kihúz a csávából, amikor már más nem tud. Elköteleztem magam mellette, mert nagyon sokat segített eddig is, a továbbiakban is fog. Pontosan tudom, hogy az érzések ismerősek, nemrég te is átestél ezen.
Erőm nem nagyon volt, most sem túl sok, de folyamatosan ad az az ember, aki ugyan kemény volt, de általa az lehettem, aki most vagyok. Már nem mondhatom el neki, de úgyis tudja.
Jólesett, hogy itt jártál, mert ha valaki megérti, ami bennem dúl, az éppen te vagy.
Köszönök mindent! 🙂
Szer: Kalin
Kedves Kankalin!
Együtt érzek veled!
Ő onnan fentről most boldogan mosolyog le rád.
Úgy búcsúztál tőle ahogy senki más. Méltó szép sorokkal, melyek egy életre megőrzik emlékét mások számára is!
Csak azok halnak meg, akiket elfelejtenek! Ő még most is itt van közöttünk, s míg e sorok élnek, ő is itt marad!
üdv
Szellő
Szia Szellő!
Köszönöm, nagyon kedves vagy, mint mindig!
Szeretettel: Kankalin
Együtt érzően és egyben csodálattal olvastam gyönyörű szonetted. az erős érzelmek nagyon szép dolgokat hoznak ki belőled, sajnálom, hogy ez most a gyász kellett, hogy legyen .
Szia Rhytom!
Nagyon igyekeztem, hogy ez a szonett jobban sikerüljön, mint az eddigiek. Folyamatosan tanulok, mélyülök.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!Nagyon szép szonettet írtál!Méltón búcsúztál Apukádtól .Emlékét úgy őrizd mint kagyló az igazgyöngyöt.
Írásodból kitűnik ,hogy igaz szeretettel szeretted!
Én anyámat és apámat 6 éves koromban láttam. 7 gyereket 7 felé szórtak!Nekem vajmi kevés emlékem van róluk.
Tudod,ami megmarad emlék a szeretteinkről azt kell tovább vinni.Emlékét őrizd ott mélyen legbelül!
Én tiszta szívemből őszintén együtt érzek Veled.
Szeretettel Erzsi
Szia Lizett! 🙂
Nekem nagyon sok emlékem van, próbálom rendszerezni őket. Ez nem könnyű. Viszont az biztos, hogy továbbviszem, mert acélos lágyságával elég sok mindent közvetített. 🙂
Köszönöm, hogy nálam jártál, igazán jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A fájdalmat nyilván lehetetlen másnak átérezni, abban viszont biztos vagyok, hogy halhatatlanná tetted az édesapád emlékét. Hatalmas dolog mindezt egy versben leírni.
Azt eddig is tudtam, hogy milyen magabiztosan és mesterien mozgol a szonettek világában, ebben a művedben viszont ott a többlet, ami szerintem abból adódik, mennyire szereted és tiszteled az édesapádat.
Én is csak mély tisztelettel tudok gratulálni neked.
Szia Tamás! 🙂
Örülök, hogy ezt írtad, jólesik. Nehéz volt a szonett szabályainak megfelelve kiadni magamból azt, ami a mélységeimben elrejtőzött.
Rólam alkotott véleményed megtisztelő, pirulok is.
Köszönöm, Tamás, igyekszem sokat írni, esetleg szonetteket! 🙂
Szertetettel: Kankalin
Gyönyörű szonettel búcsúztál el Tőle…
Őszinte részvétem, átérzem bánatod.
Szeretettel: Tibor
Szia Tibor! 🙂
Ez az ember rendkívüli volt, nagyon kellett igyekeznem, hogy méltóan emlékezzek rá. Rögtön arra gondoltam, hogy a megemlékezés csak szonett lehet, mivel ez a forma kellően kötött, munka van vele, s olyan mély, ahová ilyen helyzetben merülni kell.
Nagyon köszönöm jelenléted és meglátásaid! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
A két művész-embert véltem fölfedezni szonettedben. A zenész és daloló édesapát, és a tőle szonettben búcsúzó lányát, akit körünkben már mint a szonettek királynőjeként ismerhetünk. Mély érzésekkel, csodálatosan megalkotott versed mindnyájunkat meghatott.
Kedves Kankalin engedd meg, hogy mély gyászodban én is kifejezhessem őszinte részvétemet.
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Apukám nagyon szépen énekelt, de nem volt zenész. Az erre utaló kifejezéseket nem a zenei hivatásra értettem, hanem azt jelentik, hogy bár acélos akaratú ember volt, ott belül finom érzéseket rejtegetett. Ezeket neveztem melódiáknak. A versben az "ének" a terelgető szavakra vonatkozik, amelyekre ha visszaemlékszem, meg kell állapítanom, hogy éppen azoktól lettem az, aki, tehát önmagam.
Köszönöm együttérző mélyülésed a versben, rám vonatkozó jelzőid olvasva el is szégyelltem magam, mert eltúloztad. 🙂 Szeretem a szonetteket, ez igaz. 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers!
Szeretettel: Kankalin
Igazán megindító búcsúzás, emlékezés!
Szerkezetileg az utolsó 2 vsz.-ban megtartott szabályosság keltette fel figyelmemet, hisz megmaradtak a keresztrímek, amellett, hogy 3 sorossá váltak az azt megelőző 4esek.
Talán csak nekem sugall (tudatosan szerkesztett) rejtett ellentéteket e mű, de kifejezetten érdekes az "ének" a "dallam" ritmusa, valamint a "síri némaság" és az "álom" csöndjének leírása. Engem megfogott!
hb.
Szia hb! 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers, nagyon igyekeztem. Amit felfedeztél, az nem más, mint a szonett szabályai, amit próbáltam betartani. Valahogy így kell kinéznie kívül-belül. 🙂
Valóban tudatosan szerkesztettem, 14 sorba két életet kellett foglalnom, ami bizony a múltban rejtett ellentéteket is produkált.
Köszönöm, hogy nálam jártál, kedves tőled! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin, ha édesapád olvasná ezt a verset, azt gondolom, nagyon büszke volna a lányára…mert ez a vers nem csak gyönyörű képeket tartalmaz, dalol, néhol alliterál és mély, mint a sír…de ráadásul mindezt a szonett szabályai mellett teszi, amire azt hiszem, kevés ember képes:)
Gratulálok!
Szeretettel: Évi
Szia Évi! 🙂
Nem tudom, tán büszke lenne rám, de ez sosem vált nyilvánvalóvá. Kemény ember volt, céltudatos. Nem erre a pályára szánt, amin most vagyok, pedig egyrészt ő is… viszont olyan jól érzem magam e helyen, hogy kétség nem lehet, nem választhattam volna jobban.
Nem volt könnyű ezt a szonettet megírnom, írhattam volna mást is róla, de pontosan az van itt sorokba és közéjük rejtve, amit tőle kaptam, meg az is, amit majdnem elvett, aztán mégis visszakerült hozzám.
Bonyolult történet. Vitathatatlan érdeme, hogy azzá váltam, aki most vagyok. Megköszöntem neki, ezen kívül újra értékeltem, átéltem dolgokat.
Köszönöm, hogy megtaláltad ezt a szonettet, bennem is lavina indult, amint újra elolvastam. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Költeményed megerősítette bennem azt, ami felől eddig sem lehetett kétségem: téged az élet bármivel dobjon is meg, egészen biztos, hogy te valami szépet dobsz vissza neki. S te jól tudod, hogy itt korántsem a gyázra gondolok.
Hogy szereted a kötöttségeket a lírában, az a kezdetektől nyomon követhető; mondhatnók, hogy a szonett a te lelkednek egyik hű tolmácsa. (Persze időközben megismerhettük tolladból csodálatos himfy-strófás ciklusodat és legutóbb a borzasztó nehéz anyegin-strófát is…) Érthető, hogy ezt a formát választottad a tartalomhoz.
Szép is lett, értékké is lett, mint írás, ez már meg is marad.
Laca
Szia Laca! 🙂
Tudom, hogy nem a gyászra gondolsz. A gyász mellett léteznek olyan kemény dolgok, amelyeket nem lehet egykönnyen kiheverni.
Igen, mindenben igyekszem megtalálni a pozitívumot, bár előfordul, hogy nem sikerül. Olyankor sem adom fel, kutakodok mindaddig, amíg nem kerül elő valami, amivel ellensúlyozni tudom az engem ért negatív hatásokat. Ez sokszor hatalmas lelki teherrel jár.
A kötöttségeket minden területen kedvelem. Szeretek szabályok szerint élni, ezekből kialakítani egy biztonságos rutint, így jobban érzem magam. Így van ez a versekkel is. 🙂
A szonett közel áll a lelkemhez, mint a többi felsorolt kötött forma is. Ezekben érzem otthon magam, és néha talán sikerül egy-egy jobbat is írnom.
Köszönöm támogató szavaidat és azt is, hogy elgondolkodtál a szonettem tartalmán. 🙂
Szeretettel: Kankalin