Az én istenem a lelkemben lakik,
nem zengik nevét katedrálisok,
nem követel tőlem alázatot,
de velem örül, ha a lelkem jóllakik.
Az én istenem nem oszt parancsokat,
és nem vár tőlem ájtatos imát,
szelíd szónak örül, s ha jó a világ,
nem kell sem oltár, sem véres áldozat.
Látni Őt bárhol, ha jő a tavasz,
hallom, ha az éjben susognak a fák.
Érzed te is, hisz velem maradsz,
akkor is, ha kedvem, mosolyom fogytán…
Szeress érdek nélkül! – ez minden tana,
a teremtő lélek, ki bentről vigyáz…
10 hozzászólás
Átgonodlandó bölcs szavak. Érezhető benne, hogy elégedett vagy, s ezt magadnak köszönheted, de szerintem a téged körül vevő embereknek is.
tetszett a versed! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
örülök, hogy tetszett, kedves Panka
Ha megtalálod a belső istened, úgy teljes a világ. Szép vers.
köszönöm Rozália
Kedves András!
Nagyon szép témát választottál. A Te Istened az én Istenem is. A gyönyörű az, hogy mindenki olyannak látja, érzi amilyennek akarja.A tanítása viszont valóban csak ennyi amit írsz, – ok és érdek nélkül szeretni, de megéri!
Versedhez gratulálokSzeretettel üdv:Vali
köszönöm, kedves Vali
Nagyon szép sorok,
melyeken istenedet bematatod,
Az enyémről én is hasonlókat godolok…
köszönöm, kedves Dóra
Szia András!
Megint betévedtem ide. 🙂 Ezt a verset választottam, mert nagyon igaz, ráadásul ad egy kis pozitív energiát az embernek.
Igen kellemes olvasmány, ráadásul tanulságos is!
Megint érdemes volt ide bejönni! Végülis tudtam, azért néztem be. 🙂
Szeretettel: Kankalin
köszönöm kedves Kankalin