Bíbor palástját felvette már a Nap,
széttárja égalján, mindent takarva.
Elfáradt, pihenni kéne végre már,
Ám kényeztet még kicsit a napsugár.
Ragyog, fénylik az alkony mint óarany.
Ágakról nem szól madárdal, hallgatnak.
Eltölti őket is a béke, áldott csend,
melyben a lélek szól, s a szív megpihen.
Mélyül a sötét, lámpa gyúl a házban,
elkészült a vacsora a konyhákban.
Feljött a Hold, ablakon be-bekacsint,
biztat bennünket szépeket álmodni.
15 hozzászólás
Csodaszép hangulat!
Biztató-an szép!
Szeretettel:sailor
Magdikám! Szép hangulatot teremtettél ezzel a szép esti verseddel.
Szeretettel gratulálok: Ica
Nagyon szépen köszönöm Icám.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi
Kedves Magdi!
Szép és kellemes érzések hatják át versedet. Így aztán nekem is kellemes érzéseim támadtak.Köszönöm.
szeretettel üdv:Vali
Köszönöm Kedves Vali szavaidat.
Szeretettel kívánok jó pihenést: Magdi
Jó volt olvasni. Átjött az est nyugalma.
Marietta
Köszönöm, hogy olvastad Kedves Marietta.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi
Igen!
Szép vers!
szeretettel-panka
Köszönöm Neked Panka.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi
Kedves magdi !
Gyönyörű, nagyon nyugodt estet "festettél" nekünk !
Szeretettel olvastalak: Zsu
Köszönöm Kedves Zsu, örülök, hogy nálam jártál.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi
Kedves Magdi!
Szép esti hangulatot áraszt versed…
Gratulálok, Judit
Köszönöm Kedves Judit.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi
…megint jöttem!
Most az utolsó elötti rész fogott meg benne!
Szeretettel:sailor
Olyan jól esik, hogy vissza-vissza jársz, köszönöm Neked!
Szeretettel: Magdi