Nézd, mily távol jár a létté fakult múlt!
Sóhajnyi csend öleli át a rég volt
éveket, mit mennyi ábránd szült lehullt
lomboknak magvain, hol rigó dalolt
nyárfáin. Zengve ott az ébredésnek,
mikor a hajnal bíborán sírt a szél
felidézve, mit ifjúság hagyott meg
emlékül. Ami azóta is beszél,
abban a sejlő merengésben. S mint ár,
elfolytak idői a gyermekkornak,
annak, ami vissza nem tér soha már.
Óh ifjúság, botor évek! Bokornak
árnya alatt kerestünk menedéket
valaha. S hányszor emlegetünk téged!
7 hozzászólás
Kedves Zoltán
"Zengve ott az ébredésnek,
mikor a hajnal bíborán sírt a szél
felidézve, mit ifjúság hagyott meg
emlékül. Ami azóta is beszél,
abban a sejlő merengésben. "
A mult mindig szebben ´ragyog´.
Emlékeink hajlanak,hogy csak a szépet
idézzék fel!
Azt a sok mellékfogást felejtjük.
Mindig szépnek tünnek a kezdetek!
Különösen mikor még az álmokm is
színesek!
"S hányszor emlegetünk téged!"
M
Minden ami szép,jó,azt megöriztük benne!
Nagyon szép szonettedre gratulálok:sailor
Szép napot!
Ui elnézést,strájkol a gépem
Minden ami szép,jó,azt megöriztük benne!
Nagyon szép szonettedre gratulálok:sailor
Szép napot!
Ui elnézést,strájkol a gépem
Kedves sailor!
Köszönöm, hogy olvastad versemet s találtál
benne olyat ami tetszett!
Igazából gyermekkorom emlékére írtam e verset,
ami gyönyörű volt! Nem tudok olyan szépet írni
mint amilyen gyönyörűséges volt nekem az-az
időszak.
Többnyire nagyszüleim neveltek akiket nagyon –
nagyon szerettem el nem tudom mondani mennyire!
Hálásan köszönöm jöttödet!
Üdvözlettel és Barátsággal : Zoli
Kedves Zoltán!
Nagyon örülök,hogy gyermekkorod gyönyörü Volt!
E
Ez ki is érzödik írásodból!
Sokat köszönthetsz nagyszüleidnek!
Legyen szép napod!
Barátsággal:sailor