1.
Isten szeret.
(Mi mást tehet?)
Vezet kézen
téged éppen,
olyan szépen!
"Bölcsen teszi!"
Ámde gyűlöl
Hogyha bűnzöl,
persze ilyet
tennénk minek?
2.
Isten teremt.
Létbe lebbent.
Igen, teremt.
Azt és engemt.
Készít. Alkot.
Kezet. Arcot.
Ha kell, pusztít.
De megújít.
Pusztít. Ne félj.
Létről mesêlj,
tudja, miért.
3.
Isten temet.
Néha kellhet.
Te sírt ásol
és ő gyászol.
Fel is kelthet!
Olykor kellhet.
Állj fel, ha szól.
Dehogy alszol!
4.
Isten=a jó.
(Vajon ez jó?)
Mutat példát,
csak ne lépd át,
ki se kerüld.
S Isten=a rossz.
Zsarnok? Gonosz?
Az is, igen.
Hisz ő isten,
hisz ő Isten.
5.
Isten élő,
de nem vérző.
Úgy él mint én
minden szintjén.
Nem úgy, mégsem
– én sem értem –
de csak éljen
s vízben égjen.
6.
Isten tud. Tud.
Mert ő nem but'.
Titok nincsen.
Van ő, Isten.
Mi, mit, miért,
milyen-megkérdd.
Elárulja?
Kérdjed újra.
7.
Isten létez!
Bár nem lélegz.
Nem is eszik.
Vagy csak nem itt?
Biztos, hogy van.
Mert ő olyan.
Akar, gondol… hisz… érez.
S persze lélegz'.
8.
Isten örök.
Mint a körök.
Úgy mint e lét.
Biztos elég.
Szüli magát
és az anyját.
Meghal soha.
Nincs ily dolga.
9.
Isten képes
mindent. Képzeld.
Azt, hogy atom
ne robbanjon.
Azt, hogy atom
… ezt mond… hatom?
Meg is teszi.
Muszáj neki!
10.
Isten minden.
Minden Isten.
Ő is Isten.
Ő is minden.
Isten mi nem?
Mert kell ilyen.
Isten tudja
és megsúgja?
11.
Vagyok isten.
Vagyok hiszen….
ez-az… Igen.
Nem csak hiszem.
De ha mégsem?
Én nem félem.
Mert:
Istenem énvelem,
nyújtom is a kezem.
Te is nyújtsad!
Csak egy ujjad?
12.
… isten minden,
minden isten.
Tettben, szóban,
s ez így jól van.
Legyen máshogy?
Miért vágyod?
Te is isten.
Hisz élsz-így. Nem?