Két szék között Te a padlón heversz
Megütötted magad közben mindent leversz
Eljött az idő hogy végre magadnak is belássad
Hogy Rosszul döntöttél és ezzel a gödrödet megástad
Beleestél a gödrödbe ami sötét, nyirkos és rideg
Elvárnád hogy valaki jöjjön, ki megment és kiszed
Lenyúlt egy kéz, beléd karolt és megfogta a kezedet
Elkezdett kifelé húzni de a végén mégis elereszt
A gödörben vagy újra, még mindig sötét, nyirkos és rideg
Nem érted hogy mi történt hogy kerültél vissza ide
Félsz, remegsz nem maradt mar más mint a magadba vetett hited
Hogy egyszer kijutsz majd a gödörből és szabadon bármerre mehetsz
Jött az érzés, utoljára próbát kellett hogy tégyél
Te felálltál, megkapaszkodtál és elindultál kifelé
Kijutottál a csapdádból most már tényleg szabadon élhetsz
Tiszteld meg az érzést mert a boldogsághoz ez az út a lényeg!
2 hozzászólás
Kedves Micka!
“Félsz, remegsz nem maradt mar más mint a magadba vetett hited”
de ez a hit mindennél erösebb.A szabadulásnak,a sikernek az útja!
Gratulálok:sailor
Szép estét!
Igen! Koszonom