Azbesztszív

Sietős vágy hajszol hozzád,
viasz remeg,  égő gyertyád
ölébe ül a boldogság,
kerek szirma folytonosság.

Cirógató kezed ujja,
lelkem bódult állapota,
minek fontos ez az érzés,
nem kell ide keresztkérdés.

Éghetetlen azbesztszívem,
körbefonja az értelem,
ébredezik lélek húrja,
ismeretlent összezúzza.

Iszkol már az intellektus,
kacska lábán kiömlött tus,
tintával lett megjelölve,
erkölcstelen létöröme.