Tutajom Balaton közepén
lebeg és utazom vele én,
Badacsony hegye rám mosolyog
borain hamarost berugok.
De az én tutajom megakadt,
Balaton vize majd elapadt,
evezőm oda már, letörött,
tutajommal alá merülök.
Ma a víz csak a térdemig ér,
kijutok szaporán gyalog én,
mialatt vedelem boromat,
tutajom siratom, s magamat.
Hisz az én Karolám odavan,
a Jenő ölelé szorosan,
tutajom, s a babám feledem,
vigye hát el a víz sebesen.
2 hozzászólás
Kedves Imre!
Jókat derültem humoros írásodon!
Köszönet az élményért!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Örömmel tölt el, kedves sailor.