Időutazáson voltam a múltban,
hol minden régi emlék visszaköszönt.
A néma csöndben tárt karokkal nyúltam
a fali szőtteshez a rozsdás szögön.
Fáradtan, vágyakozva bámult engem
a kopott almárium, kedves csuprom,
a kanapé és a jól ismert kredenc,
féltett titkát rejtegette a zubbony.
Árván állt a sut mellett a kis bölcső,
s mintha szólt volna egy ismerős dallam.
Nem! Délibáb volt csupán, egyre növő.
Kies kertben kerekeskút szundikált,
ablakban gondozott muskátli virult,
s a lócán a kucsmás szunnyadva pipált.
2 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Ez az írásod egy nagyon szép ihlet percben
születhetett.
Köszönet az élményért!
"A néma csöndben tárt karokkal nyúltam
a fali szőtteshez a rozsdás szögön."
…csoda jó!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Nagyon régóta bakancsistás volt nekem, hogy láthassak egy barlanglakást. Idén megtörtént Egerszalókon.
Hatalmas élmény volt!
Köszönöm szépen kedves szavaid, az idézést.
Szép napot kívánok:
zsuzsa