Szélvédett helyen álltam.
Onnan néztem zúgását.
Hallgattam a fák hajladozását,
sejtettem erejét.
Sejtettem és néha tudva tudtam
a magam erejét is,
elhajlásaim és nyögéseim közepette,
ahogy éltem életem
A Viharban.
Benne
By floraBy floraBy flora
2 hozzászólás
Tartalmilag nagyon megragadott!Több szinten is tetszik, egyszerre. Mind képileg, mind gondolati síkon a helyén van…
Szerkezetileg finomthatnád még kicsit, nem kellene mindig a tárgynak az igét követnie (2-4 sor), mert felsorolásszerűnek hat. Persze, ez egyéni vélemény!
Gratulálok! Csak így tovább! Üdv: Kuvik
Jó vers. Egy "kis" számvetés életünkkel…
(üdv.: Á.E.)
———————–
ui:
Herjeczki Géza:
BALATONI EMLÉK
hogy bólogat a nádas
enged a szélnek
és él
és egyenes marad
de veled mi lesz