Tudod, nem félek a haláltól,
csupán bosszant, hogy egyszer nem leszek.
Nem rendít meg, hogyha rám számol,
ha egyébként jól szólnak a negyedek.
Meglátod, haláli egy tánc lesz –
végre csapok egy jó kis görbe estét.
Ha akarod, te is ott lehetsz,
talán jobban bevésődik az emlék,
hogy voltam! – a létezésen túl -,
sőt, néha még éltem is egy keveset.
Másnap aztán – ha úgy alakul –
mesélj rólam. Ígérem, nem nevetek.
4 hozzászólás
Szia!
Fantasztikus! Egy kellemes hangulatú vers a halálról!
Őszintén gratulálok! nagyon tetszett!
Gy.
Huh! Ez aztán a felkészült “halálvárás”! Ráadásul gyönyörűen versbe öntve. Gratulálok, Poppy
Nagyon jó vers!
Mindhármotoknak nagyon közsönöm!! Neti