szél szalad kerge por elől,
szavamra mondom, isteni,
hogy nap virít kelet felől,
közelbe, s távol semmi más,
mi láthatóan érdekes,
tucatnyi szemét vánszorog
– a lustaság kivételes.
Közel a Tisza, parttalan,
árad a vize szüntelen,
kibomló haja szőke még
– medréhez olykor hűtelen,
hullámok habja gyöngyszerű,
sorsszerűn hullik szerteszét,
felkavart mélyben háborog,
mint aki most veszti eszét.
9 hozzászólás
Szia!
Tetszik nekem ez a bolondos tavasz!Különösen ahogy a Tiszáról írsz.Gratulálok.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Hova!
Örülök, hogy tetszik:)))
A Tisza a létezés…
Szeretettel: Éva
Kedves Ligeti!
Nekem is nagyon tetszett a versed.
Bár még soha nem jártam a Tisza partján, de most el tudom képzelni
szépségét, erejét.
Üdv: József
Kedves József!
Ez nagyszerű! hisze akkor tudtam valamit mutatni abból, amit én szépnek látok.
Köszönöm figyelmed:
Üdv.Éva
Kedves Éva!
Ez ismét egy nagyon szép vers. A tavasz szépségei? Igen, de a Tiszáról csak olyn valaki tud ilyen gyönyörűen írni, aki ismeri, és szereti ezt a folyót, és Te amint láthatjuk, illetve olvashatjuk ilyen vagy.
Szeretetteel gratulálok: Zagyvaoart.
Kedves Feri!
Valóban sokat jlent, hogy szeretem a folyót…is.
Köszönöm figyelmed. Éva
Nagyon tetszik a versed a Tiszáról a tavaszról.
Örülök, Hogy olvashattam.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Húúúúúúha, ennyi csillagot kaptam:)))
Köszönöm elismerésed:))))
Szeretettel: Éva
Kedves Éva!
S látod, újra itt vagyok, s örömmel olvastam a Tiszáról és Bolodnd tavaszról szóló remek versedet. Akkor is, most is nagyon tetszik, s örülök, hogy ismét gyönyörködhettem benne.
Nekem is van egy Bolondos április c. versem, ez az időszak már csak ilyan.
Szeretettel olvastam újra: Kata