Hajunkban még egy-egy darab szilveszterrel
hazafelé tartunk, megfáradt sereg,
másnapos álmát alussza a város,
a buszon gyűrött szemhéjú emberek
kikre boldog újévet köszöntünk,
s belül oly vidám magunk
legmélye tudja csak,
megint eltelt egy év. Mint megunt
ruhát, alszom másodikáig új-simára
egy évnyi éjtől meggyűrt bőrömet,
s míg megreggelizem a tavalyról maradtból,
köröttem emlékek, mint méhek döngenek,
mézükkel édesítve a múlt perceit.
Idén-né nőtt fel a majd
s órák alatt vénült tavallyá a jelen.
Arcát még elém tartja néha,
és tudom, itt marad velem,
megbújik majdani ráncaimban.
Talán majd fel sem ismerem
hogy hegeim közül melyikük ő,
s melyikük az, amit más években
vágott arcomra az idő.
De még egy napja, hogy múlt lett az Óév,
emléke tiszta, mint a patak,
sodrása magával ragadja szívem,
habjain csillan a tavalyi nap.
7 hozzászólás
Hihetetlen ez a vers, annyira jól visszaadja az egész év végi hangulatot, azt a kissé borongós, ugyanakkor vágyakozó érzést, ami az év elején vonja az embert az ölére, hogy vigasztalja, simogassa és új reményekkel töltse meg.
Bár az adatlapodról nem sok minden derül ki rólad, feltételezem, hogy nem a tinik közül való vagy, a stílusod és a megírtak érett emberre és érett, kiforrott költészetre utalnak. Remélem, sok versedet megosztod még velünk, kedves aLéb!
Kedveds Ormi!
Sajnos valóbnan nehéz lenne már engem a tinik közé sorolni, de hát aki itt van, legalábbis szeretném hinni, fiatal lelkű ember. Jó a honlap, tetszenek a lehetőségei, kicsit így elsőre kevésnek látom a véleményeket.
Szavaidat köszönöm, jövök!
Gusztustalanul sok elütést hagytam az előbbi hozzászólásomba, nem illik a laphoz, bocsánat!!
Véletlenül tévedtem ide, de nem bántam meg. Nagyon érdekes az óév-búcsúztató versed.
Sok érdekes gondolatot foglaltál bele. Érdemes volt kinyitnom.
Szeretettel: Kata
Köszönöm, hogy olvastad, Kata!
aLéb
Kedves aLéb!
Jó kis vers, tudok vele azonosulni. Talán az utolsó szavon akadtam csak fenn; ez a kép meglepett, nem vártam tavalyi napsütést… De aztán megbarátkoztam vele.
Viszont két vessző hiányzik szerintem. A 2. vsz-ban a "s" és a "hogy" előtt. Ötös alá! 😉
Üdv.: Gyula
Örülök, hogy elolvastad, Gyula. Amelyik (két) szón fennakadtál: "tavalyi nap" … már nem emlékszem pontosan, de talán a nap időtlensége, az ittmaradt múlt (már így januát 01.-én, ami még élve maradhatott… )
Köszönöm az olvasást.
aLéb