az időjárás egyre komorabb,
bús képű malacok,
sírva járják a vidéket,
maszk takarja a konnektort,
felismerhetetlenné válnak,
az elaggott fémen lógó kabátok,
hang nélkül tűrik, míg
zsebekben matatnak fürge,
rózsaszínű kezek,
a penészes lécek jól teleitták magukat,
dagadt gyomruk tompán reccsen,
a laza rúgások nyomán,
az apró kibic a láncon már nem
ugrándozik, torkából rozsdás szegek
csorognak a gazos udvar
szikkadt földjére
5 hozzászólás
Kedves Edit!
Nagyon ütös!
"az apró kibic a láncon már nem
ugrándozik, torkából rozsdás szegek"
ááá
Gratulálok:sailor
Szép napot1
Köszönöm Sailor!
Szia Edit! Ah, ez nagyon kemény! Elképesztően tudsz írni! Tetszik ez az "új" stílus. (Tudom, már régóta nem "új" Üdv: én
Szia Bödön!
Nagyon köszönöm!
Hű! Ez igen!
Kitűnő versed
szívvel olvastam.
Kellemes napokat kívánok:
Zsuzsa