Sötétkék ég alatt járok
fölöttem kinyíltak már
a csillagvirágok.
Csokorba szedném
de nem lehet.
Nagyon szeretnék
neked adni belőlük
legalább egyet.
– / –
Fordul a nyár az őszbe
nem megyek a sorsom elébe
történjen meg minden velem
mit most kell megélnem
Istenhez csak ennyi a kérésem.
– / –
Most is velünk vannak ők
mint fények
ők most is létező lények,
létállapotuk megváltozott
mikor földi létük leáldozott.
– / –
Lobogva ég a tűz…
a pattogó szikra
a körben állók szemében
tükröződik vissza.
A tüz melegét szívom
magamba s a mindenséget
tartom a karomban.
Csenget a csend…
"amint fent úgy lent"
9 hozzászólás
Kedves Hova!
Szép verset irtál
Üdv. Toni
Kedves hova!
Te is ügyesen bánsz a szavakkal. Gratulálok.
Üdv.: István
Szia!
Csak ennyi…?Tudok soksor a kevesebb több! A gondolataid mint mindig most is szépek!
Szeretettel:Selanne
Versed nem "csak ennyi", sokkal több annál, igazi vers.
Szeretettel: Rozália
Kedves Toni!
Köszönöm,hogy olvastál!
Szeretettel üdv:hova
Kedves bűvölet!
Köszönöm a dícséretedet,hogy ügyesen bánok a szavakkal,hát…igyekszem.
Üdvözlettel:Valéria
Kedves Selanne!
Egyetértek veled,hogy a kevesebb néha több.Most,hogy újból olvastam valóban ennyi elég.
Köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel:hova
Kedves Rozália!
Köszönöm a hozzászólásodat.Én a megjegyzésben azt írtam lehetett volna vers is de akkor csk ennyi volt.Te azt írod " igazi vers" én meg örömmel hiszek Neked.
Szeretettel:Valéria
Nekem egész másképp üzent a cím (mondjuk észre se vettem a megj.ed) pont az ellenkező hangsúllyal: csak ENNYI, de ez maga a végtelen élet: rendelt időben a szerelem és Istenhit! Nem kell több és jó annak, aki beérni ennyivel:) Tetszettek soraid!
Üdv: Áfonya