Az volt talán a bűnöm, hogy őszintén szerettem?
Ha Vele voltam, boldogan nevettem,
Gondjaimat, s a bajokat egy időre feledtem,
Még akkor szeretett, vagy legalábbis úgy hittem.
Bár csak tudnám, vissza hogyan szerezzem?
Mérhetetlenül hiányzik, és fáj miatta szívem,
Az nem lehet, hogy Őt végleg elveszítsem.
Miért? Ó, miért történt ez velem,
Miért bántott meg az Egyetlenem?
Mit tegyek ahhoz, hogy újra szeressen,
Hozzám biztosan, örökre visszatérjen?
Mert még mindig szeretem, és csak Ő kell nekem!
4 hozzászólás
Kedves aphrodite !
Sajnos fájdalmas dolgok is előfordulnak életünkben, hogy mit tegyünk, csak magunk dönthetjük el…
Tetszett !
szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Aphrodite!
Fájdalmas szép gondolatok! Tetszett a versed.
A tanácsot nem merném itt kimondani, mert talán nem is illik és nem is épp erre vágysz.
Azért az egyik verssorban magad is kimondod a kérdésre a választ! – csak Hitted, hogy szeret!
S hogy mit lehet tenni? Hát azt valóban mindenki csak saját maga elhatározásával tudja megtenni.
Az törvényszerű, hogy ha valaki nem szeret, azt nem lehet elérni semmivel, hogy másképp legyen… innen adódóan tehát az egyik legkézenfekvőbb lehetséges lépés… "továbblépni" …
Szeretettel: Rudy
Sziasztok! Köszönöm a választ és a szavazatokat. Írtam még egy verset, erről a témáról, azt most fogom feltölteni.
Minden jót, kitartást a nagy nyári meleghez :)))
Üdvözlettel,
Aphrodite
Sziasztok, mint ahogy legutóbb kiderült, csak én értettem félre az egészet. Még mindig SZERET, és jó a helyzet: újra együtt :))
Üdv Mindenkinek, Aphrodite